Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
70 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete utána ér véget. Az ünnepet Kisboldogasszony utáni vasárnap tartották. A király a polgároknak adta a teljes vásári joghatóságot, miközben a vásárra érkezőknek vámmentességet biztosított.252 Fügedi utalt arra, hogy a ferences kolostor búcsújáról van szó, és feltételezi, hogy a vásárt a templomtól délre elterülő szabad területen tartották.253 Az uralkodó az apácák kérésére, akik vámszedési jogát a privilégium sértette, már egy hónappal később érvénytelenítette saját oklevelét.254 A vásárt azonban továbbra is megtartották, és III. András 1290. szeptemberi trónra lépése után megtiltotta, hogy bárki megakadályozza a vámszedést, különösen a castrumon kívül (!) tartott vásárokon.255 A következő évben tartott vásár miatt újabb vita tört ki. Ezért a király az 1255-ös oklevél átírásában a polgároknak a nundináw al összefüggő oklevelét érvénytelenítette.256 257 1295-ben az apácák tiltakoztak, mivel a budai Vár polgárai a kolostor vámszedőit a Várban és a külvárosban a Kisboldogasszony napján tartott vásárról kizárták, és megakadályozták őket a vámszedésben in eodem foro, castro et suburbio251 A polgárok 1331-ben a vásár időbeni és térbeli kiterjesztésével Károly Róberttól új privilégiumot szereztek egy 15 napos időtartamra Keresztelő Szent János fejevételének ünnepe előtt és után. Erre az újraszabályozásra hivatkozva tiltakoztak a vámszedés megszüntetése ellen (a régi vásár ideje csaknem pontosan ugyanerre az időszakra esett).258 1 3 3 2-ben már a pápa is foglalkozott az apácák panaszával.259 1429-ben viszont a Kisboldogasszony napi vásárról van szó, melyet Buda suburbiumában (!) tartottak, és amelyen a polgárok szedték a vámot.260 Még számos adatot idézhetnénk a vásárvám körül folyó vitákhoz, a vásár helyét azonban nyilvánvalóan nehéz meghatározni. Maga az „Anger” (mező) szó is csak sejtéseket enged meg, mivel a német városrész vásártere, melynek közepén a Szent György-templom állt, két párhuzamos utca között terült el, és így mezőnek is tekinthető.261 Osztrák analógiák alapján azonban feltételezhetjük, hogy az országos vásárt az egész város területén, a castrumban és a suburbiumban is tartották, annál is inkább, mivel az eredeti vásárteret fokozatosan beépítették.262 Ezért a ferences kolostortól északra eső vásárteret tartjuk a mezei vásár eredeti helyének, azzal a megszorítással, hogy ezt később az egész város területén tartották, ahogy a budafelhévízi pünkösdi vásár is később az egész város területére kiterjedt. A török kor után készült városalaprajzok, akárcsak a régészeti adatok, a középkor végi állapotot tükrözik. Ennek értelmezéséhez egy viszonylag gazdag oklevélanyag áll rendelkezé-252 BTOE I. 228-230. p. 253 FOGEDI 1961.90-91. p. 254 BTOE I. 231-232. p.: „licet cives nostri de castro Budensi a nobis petivissent annuatim nundinas celebrari tamen quia consideravimus sororibus de Insula Virginis Gloriose dampnum per hoc in tributo suo non modicum generari [...] concessimus, ut ipse nundine non debeant celebrari, prout eisdem civibus concessum non extitit usque modo.” 255 Uo. 260. p.: „ab inpeditione [...] tributorum et maxime in foro, quod extra castrum tempore nundinarum vestrarum ordinastis celebrari, manus vestras [...] penitus revocetis.” A király ez ügyben ekkor és három nappal később további okleveleket adott ki; uo. 260-262. p. 256 Uo. 274-275. p. 257 Uo. 295. p. 258 CD VIII/7. 229. p. 259 AO II. 585-586. p. 260 MÓL DL 12126: [BTOE III/2. 147-148. p.] „universos proventus tributi tempore nundinarum in festo nativitatis virginis gloriose singulis annis in suburbio eiusdem civitatis Budensis celebrari consuetam [...] sub taciturnitatis silentio [...] alienare machinati fuissent...” 261 KUBINYI 1964b. 112. p. 262 Rausch 1969.1.108-116. p.
