Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből
422 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság Meg kell jegyeznünk, hogy az egymás után következő időhatárok nem folytatólagos időszakokat jelentenek, olykor egy vagy akár több nap kiesés volt a munkákban. Például a Mázsás szőlőben október 14-én megkezdték ugyan a metszést, de csak 26-27-én folytatták. Az egyes munkafajtákban foglalkoztatottak elnevezése nem minden esetben állandó. A kötözőket mindig a ligator szóval jelölik ugyan, a kapásokat azonban rendszerint falcatornak (falchator), „kaszás”-nak hívják. Mivel azonban a Magasallja és a Köves szőlőhegyeken felváltva nevezik az ugyanazon munkán dolgozókat ligonizatomak és falcatomak. Nyilvánvaló, hogy a két munkafajta azonos, annál is inkább, mert szőlőben elképzelhetetlen volna ilyen hosszú kaszálási munka.75 A faleator kifejezés esetleg a kapa alakjára utal, a falcatus szó jelentése ugyanis: kasza formájú,76 azaz hajlott horgas. A gyomlálókat stirpatornak vagy babatistának hívták, itt is csak az első kifejezés fedi a tényleges munkafajtát; a metszést a magyar herélés szóval jelölték. Ezek a munkafajták megfelelnek a korabeli vagy akár a mai szőlőmunkáknak; bizonyos eltérésekkel sorrendjük, továbbá időpontjuk is megfelelő. (Igaz ugyan, hogy például a Haberleiter-szőlőkben a gyomlálás az első kapálás, illetve a kiskaróverés és a kötözés között történt.) Sopronban szüret előtt egymás után még kétszer kapáltak és kötöztek.77Az erdélyi püspök szőlőiben 1520-ban az első kapálás március 26-án kezdődött, utána június 8-tól 30-ig gyomláltak, majd július 3-án megkezdték a második kapálást. A kötözés csak július 9-14. közt ment végbe.78 79 A múlt század közepén a Hegyalján a tavaszi munkák sorrendje a következő volt: oltás, kapálás, karózás és kötözés.77 A szőlő gyomlálása, kötözése, továbbá hónaljazása és csonkázása ma is júniusi-augusztusi feladat.80 A jelek szerint ezeket a munkákat akkor a szükségnek megfelelően végezték el. A kötözés és a kapálás a soproni és erdélyi analógiák alapján Budán legalább második, de inkább harmadik esetben történt június-júliusban. Hogy mennyire a szükség szabta meg az egyes szőlőmunkák idejét, az abból is kitűnik, hogy az egyes szőlőkben nem azonos időkben folt ugyanaz a munka. A kötözést például Fejérföldön végezték el a leghamarabb: már június 19-én. Ugyancsak hamarább kezdték el a kapálást (majd három héttel), mint a másik három szőlőben, és épp arra az időre végeztek vele, amikor máshol elkezdték. Ezért voán szükség augusztusban Fejérföldön gyomlálásra. A szüret ideje egészen a legújabb ideig általában független volt a szőlő érettségi fokától, és csaknem minden szőlővidéknek megvolt a századok óta kialakult, hagyományos szüretkezdő napja, általában szeptember végén vagy október folyamán.81 A középkorban úgy látszik inkább szeptemberben kezdődött a szüret, de átterjedt októberre is, annyira, hogy a kalendáriumok szüretábrázolásai is októberhez kapcsolják. Jelenleg is október a szüret főidénye, még ha szeptemberben kezdődik is.82 Annál meglepőbb a számadáskönyvünkből megállapítható szüreti időszak: szeptember 11 -én kezdték a munkát, és 22-e után már nem szüreteltek. Nem azonos napon kezdődött a szüret a különböző szőlőhegyeken, nyilvánvaló tehát, hogy - legalábbis Budán - nem volt hagyományos sztiretkezdö nap. A szüreti időszak úgy látszik, itt a beéréstől függött. 75 Szkv. 4., 6-7. 76 PÁRIZ-PÁPAI 1762. 292, p.: falcatus - kasza formájú; ensis falcatus - horgas kard. 77 MOLLAY 1941. idézett táblázat. Vő. még BELÉNYESY 1955. 13—t. p. 78 Zichy XII. 388-393,401-407, 407-409, 409-411. p. 79 Tokaj-Hegyaljai Album 68. p. 80 PROHÁSZKA 1960. 275-6. p. 81 VlNCZE 1960a. 2. p. 82 BELÉNYESY 1955. 14. p. és 16. j. Vő. még PROHÁSZKA 1960. 277. p.
