Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza
22 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete Iában piacterekre állítottak, a német Fleek (Vlec) szónak pedig van ,tér’ jelentése is.88 Ugyancsak a Szent Péter-templom körül kell keresni azt a temetőt, amely a Hosszú utcánál terült el. Ezt a mai Gyorskocsi utcával és folytatásával, az Iskola utca déli felével azonosíthatjuk. A Szent Péter utca feltehetően a mai Medve utcával lehetett azonos, és ezt metszette a kelet-nyugati irányú Csapó utca (valószínűleg a mai Ganz utca). A két utca találkozásánál állott Szálkái László későbbi esztergomi érsek háza.89 Végül nyilván ugyancsak a templom közelében kell keresnünk a Papok utcaját, feltehetően ezt nevezték Plébános utcának (is).90 A Szentpétermártír fontos épülete volt az ún. Vöröstorony, amelyről csak annyit tudunk, hogy ebben a városrészben és a Duna közelében állott. Valószínűleg a település központjától valamivel távolabb esett, és ezért a tizedjegyzékben a „Verestorony mellett” szinte önálló városrész megjelölésként fordul elő (lásd a toponímiák mutatóját)9' Talán a városnegyed déli végén, a Szilágyi Dezső tér táján kereshetjük. Azonosítani tudjuk még a mai Fő utca helyén húzódó Duna utcát, míg a Molnár és Őrlő utcának, valamint Malomszernek nevezett útvonal a mai Kacsa utca lehet. Ez metszette a Hosszú utcát, és a Dunához, a Malom révhez vezetett, ahol a vízimalmokat kikötötték (valahol egy kőhíd állt rajta). A másik nyugat-keleti irányú utca a Német mészárosok utca, amely a Duna mellett fekvő vágóhídhoz tartott, a mai Vitéz utcával azonosítható.92 Nem ismerjük a köztük ácsot, korcsolyást, szabót, takácsot és kapásokat. Volt itt vendégfogadó (descensus) is. (Ld. a SZAKÁLY—SZŰCS 2005. kötet Toponímiák mutatóját.) 88 Lexer 1959. 291. p. 89 A Csapó utca kelet-nyugati irányú volt, 1499-ben Kopasz István püspök itteni házának nyugati és keleti szomszédjait nevezik meg: MÓL DL 84000. (Nem tudjuk, hogy melyik püspök kapta a „Kopasz” jelzőt; akár egy segédpüspök is lehetett.) Ugyanebben az utcában volt Szálkái László későbbi esztergomi érsek háza (1511) déli, északi és keleti szomszédokkal (egy-egy zsemlyesütő és csiszár, valamint Dienesfalvi János deák): KNAUZ 1863b. [72. p] 95. sz. Vagyis: a Szalkai-ház sarokház lehetett, amely a Csapó utcának egy észak-déli irányú utcával való kereszteződésében feküdt. Ez pedig csak a Szent Péter utca lehetett, mert 1529-ben ebbe az utcába helyezik a néhai Szálkái érsek házát: Észt. kpt. m. It. Lad. 52. Fasc. 3. nr. 8. 90 1517-ben vesz a Pap utcában házat Sárhajú János, a tekintélyes polgár: Tiszántúli ref. egyh. kér. It. 132. [valószínűleg 80.; MOL DF 275871]; Az 1510. évi tizedlajstromban mind a Pap, mind a Plébános utcája többször előkerül (Id. a SZAKÁLY-SZŰCS 2005. kötet Toponímiák mutatóját). Amennyiben azonos a villaplebani\a\, akkor itt közkútnak is kellett állnia, és akár a Csorgó utca másik neve is lehetne in suburbio Budensi. quod villa ptebani dicitur in puteo pubhco CIL II/l. [helyesen valószínűleg III/L] 3611. sz. (Meglehet persze, hogy Lógod falu „plébános falva”, ami onnan kapta a nevét, hogy ott a plébánosnak majorsága volt.) 91 1529-ben János király a hűtlen Ország Imre Szentpétermártír váraljai házát a Vöröstorony közelében Bánfi Jánosnak adományozta. MOL [E 148] MKA. NRA. Fasc. 589. no 5. Zolnay László ezt a házat a Kammerhofhoz (Táncsics u. 9.) tartozó allodiális épülettel azonosította, a toronnyal kapcsolatban pedig felvetette azt a hipotézist, hogy egy, János király épített téglatoronnyal azonos: Zolnay 1961.44. p„ vö. még Zolnay 1963.94. p. Egyik megállapítását sem tudjuk elfogadni. A Vöröstorony 1505-ben mint városrészmegjelölés 8 személynél, 1510-ben 13-nál fordul elő, tehát nem épülhetett János király korában. Ezenfelül a Duna mellett állott: 1510-ben a Tikermálon szőlőbirtokos Makrai Mátyás lakását penes Danubium supra Weresthoron jelölték (Budai bortizedjegyzék 1510. 104. tétel). Egyébként is vízparti foglalkozást űzők: tímárok és halászok (valamint kovácsok, kapások) laktak itt. Tehát a már a Szentistván külváros területére eső Halász utca közelében, Szentpétermártír déli végén kereshetjük. 92 Először 1411-ben említik. Ld. még pl. MÓL DL 46663. és Prot. Búd. 189. p. 1513-ban Básti Czikó Gáspár zálogba adta a Mészáros utcában álló házát Pakosi Balázs budai prépostnak. Szomszédjai északról Mészáros Vid, délről Zalay Lukács: Prot. Bud. 189. p. (Ezek szerint észak-déli utcának kellett lennie.) Egy 1509. évi oklevél szerint azonban a mészárosok házai a Duna (a vágóhíd) felé, azaz keletre néztek. BFL ME 10. [MOL DF 286057; Budai mészárosok 377-380. p.] A kérdést az 1510. évi tizedlajstrom dönti el. Mészáros Vid házát ez a Hosszú utcába helyezi (Budai bortizedjegyzék 1510. 511. tétel), tehát a Mészáros és Hosszú utcák találkozásának északi, míg
