Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 167 Mindezeket elörebocsátva térjünk vissza a Kopácsit először említő, és már több ízben idézett 1436. évi oklevélre. Mind Szűcs, mind pedig Székely figyelmét felkeltette az az oklevél, és helyesen látták meg ennek jelentőségét.416 Az oklevélben le van írva, hogy a György deák altárnokmester emberein a Nyulak szigeti apácák népe, által elkövetett hatalmaskodások ügyében egy tizenöt tagú választott bíróság ült össze Felhévízen, amelynek három nemes (köztük a budai patrícius Loránd-család egyik feudalizálódott tagja), kilenc budai polgár és három felhévízi lakos voltak tagjai. A budai polgárok közül István apothekárius az 1446-47-es, Maior Miklós az 1448^19-es bírói években kimutathatóan városi esküdt, míg Szőlősi Péter az 1439-es mozgalom utáni második bírói évben, 1441-1442-ben a pénzbírói méltóságot viselte, tehát a bíró után következő rangot. Mivel abban az évben német bírája volt a városnak, Szőlősi volt a tanácsbeli magyarok vezetője. A felhévízi Kopácsiról már említettük, hogy ő volt a mozgalom utáni év bírája és itt látjuk János ötvöst, a magyarok 1439. előtti vezetőjét is.417 A „magyar” „középpolgári” ellenzék három egymást követő vezetője tehát ugyanabban az ügyben a mozgalom előtt négy évvel együtt szerepel. De ki az a György altárnokmester, akivel kapcsolatban az egész magyar csoport összeáll? Először neve - tudomásunk szerint - 1429-ben tűnik fel. Buda város vezetői között van felsorolva Buda, Pest és Óbuda városoknak a vámok és egyéb ügyek miatt a szigeti apácákkal folytatott viszályában. Mindhárom város vezetőinek nevét megismerjük ebből az oklevélből, amelyben testvéri egyetértésben vannak egymás után feltüntetve a legelőkelőbb német patríciusok és az úgynevezett magyar középpolgári ellenzék képviselői. Az apácáknak a város gazdasági életét bénító jogaival szemben egységes a teljes városi vezetőréteg, összes frakciói közösen foglalták le az apácák vámját. A vizsgálatra kiküldött személyek között a nádor részéről Szőlősi Péter, a már általunk ismert későbbi „magyar” frakcióvezető jelenik meg (úgy látszik, ekkor a nádori kancellária tagja). Megtudjuk továbbá, hogy a veszprémi püspök budai tizedeit ebben az évben a következő társaság bérelte: Máté deák és Érdi László budai esküdtek, István apothekárius és György deák. Érdi az a budai magyar esküdt, akit az 1439-es mozgalomban kiraboltak, Máté deák a magyarok részéről tagja a tanácsnak 1441 -42-ben, István apothekárius - mint láttuk - Kopácsiékkal együtt szerepelt már 1436-ban György deák ügyében.418 György deák 1434-ben királynéi harmincadispán és a kassai lucrum camerae cultellus dicatora, később pedig szintén igen gyakran szerepel, elsősorban jogi tanácsokat ad a városoknak, vagy kijárásokat végez.419 Mindezen adatokat ismerve, vegyük elő a pozsonyi polgármesternek és egyik társának ebben az 1436-os évben, néhány nappal a szigeti apácák és György deák ügyében kelt választott bírósági határozat előtt Budáról városukhoz intézett egyik jelentését420 (108. ábra). 167. p.]). A Tilmann-Nadler család 1318-tól a 15. század közepéig megszakítás nélkül kimutatható a budai tanácsban! 416 SZŰCS 1955. 290. p ; SZÉKELY 1956. 574. p. Szűcs kissé félreérti a szöveget, szerinte a magyar polgárság és az apácák ellentétéről van itt szó. Ez nem áll fenn: választott bírák ítélkeznek György deák és az apácák ügyében (MÓL DL 12990. [BTOE I1I/2. 280,284. p.]). Igaz, egységesen lépnek fel polgártársuk oldalán, pedig a bírák felét nyilván az apácák jelölték. 417 Kopácsira és Szőlősire Id. Észt. pr. It. Arch. eccl. vetus 46. [MOL DF 249009 ] (Plébániahatárper.) Apothecariusra: 1446. augusztus 10.: MOL DL 93040. Maior: 1448. november 19.: MOL DL 14205. 418 1429. szeptember 23.: MOL DL 12126. [BTOE III/2. 147-148. p ] Érdire Id. SZÉKELY 1956. 576. p. 419 1434. október 28.: CD X/7. 546-547. p. A számos rávonatkozó későbbi oklevél közül kettőt idézünk: 1469. február 17-én és június 22-én Pozsony városa ügyvédeket vall, és egyik helyen elsőként, a másik helyen a nem pozsonyiak után elsőként említi budai György deákot. MÓL Ft. Pozsony v. It. oki. 4758,4765. sz. [MOL DF 242822., 242829 ] 420 1436. július 15.: Pozsony v. It. oki. 3612. sz. [MOL DF 241692 ]
