Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Előszó
8 Előszó párhuzamokra, továbbá bővebb bizonyítóanyagot tartalmaznak, mint az elsősorban a tömörségre és olvasmányosságra törekvő monográfia. Fentebb említettük a Szerző méltán legendás forrásismeretét; a tanulmánykötet így a lábjegyzetekben és táblázatokban világosan elrendezett adatok bősége miatt akár forrásmünek, adattárnak is használható. Bizonyos témákkal Kubinyi értelemszerűen más és más megközelítésben többször is foglalkozott, így az ismétlések elkerülhetetlenné váltak. Úgy hisszük azonban, ez is a tanulmánykötet előnyévé válhat azzal, hogy a látszólag kisebb horderejű kérdések kifejtése során is rálátás nyílik a háttérben meghúzódó nagyobb problémakörre, az első pillantásra egymástól távolinak tűnő jelenségek összetartozása is jobban érzékelhető. Áttekinthetőbb így az életmű egésze is, az egyes kérdésekben elfoglalt álláspontjainak fejlődése pedig tudománytörténeti szempontból is érdekes lehet. Mindezeket szem előtt tartva határoztuk meg a kötet tartalmát és alakítottuk ki szerkezetét. Célunk egy teljességre törekvő tanulmány-korpusz közreadása volt, azonban a Szerző kérésére nem vettük fel azokat a - fontos és témájuknál fogva ide illő - dolgozatokat (Beriszló Péter és budai szereplése [In: Budapest Régiségei 20 (1963) 125-136. p.]; Huszti Márton, II. Ulászló muzsikusa [In: Magyar Zenetörténeti Tanulmányok (Szabolcsi Bence 70. születésnapjára) Szerk.: Bónis Ferenc. Budapest 1969. 65-74. p.]; Budai Kakas János és történeti feljegyzései [In: Tanulmányok Budapest Múltjából 18 (1971) 59-79. p.]; A budavári Szent Zsigmond káptalan a késő középkorban), amelyek korábbi magyar nyelvű tanulmánygyűjteményében [Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Budapest 1999. (METEM könyvek 22.)] már megjelentek, továbbá elhagytuk az ismeretterjesztő írásokat, a lexikon-szócikkeket, valamint a többszerzős, Budapest történetéről szóló munkákba írt összefoglaló fejezeteket is. A kötet újdonságát jelenti, hogy azok a budapesti vonatkozású tanulmányok, amelyek kizárólag idegen nyelven, többnyire külföldön jelentek meg, most magyarul is olvashatók. Itt azonban a felesleges ismétlődéseket ki akartuk küszöbölni. Ezért több azonos témájú dolgozat esetében csak egyet válogattunk be, így kimaradt egyfelől két zenetörténeti vonatkozású írás: Spielleute und Musiker von Buda (Ofen) in der Jagello-Epoche [In: Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungáriáé 9 (1967) 77-97. p.]; Musikleben am Budaer Königshof Anfang des 16. Jahrhundert (Geschulte Musiker und Spielleute) [In: Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungáriáé 15 (1973) 89-100. p.] Hasonló megfontolásból mellőztük Buda középkori helyrajzának fejlődését összefoglaló tanulmányt is. (Topographie Growth of Buda up to 1541. [In: Nouvelles études historiques publiées á l’occasion du Xlle Congrès International des Sciences Historiques par de Commissione Nationale des Historiens Hongrois I. Budapest 1965.133-158. p.) Lemondtunk a német olvasók számára Budapest középkori történetét röviden összegző írásról is: Buda - Die mittelalterliche Hauptstadt Ungarns. (Eine deutsch-ungarische Stadt in Ostmitteleuropa) [In: Budapest im Mittelalter. Hrsg von Gerd Biegel. Braunschweig 1991. 15^11. p.] Egy tanulmány két változata esetében az átdolgozott, továbbfejlesztett verziót részesítettük előnyben. A Szerző egyetértésével bevettünk két könyvismertetést is, mivel azokban Kubinyi András az adott müvek puszta bemutatásán túl, egy-egy problémával kapcsolatos véleményét is kifejtette. A tanulmányok eredeti megjelenési helyét a szöveg végén adtuk meg. A kötetben található dolgozatok közül kettő eredetileg társszerző közreműködésével készült, ezekből csak a Kubinyi által írt részeket vettük át, egy írás esetében pedig két tudós a szónak szoros értelemben vett közös munkájáról van szó. Mindezekre az eredeti megjelenési helyek feltüntetésénél utaltunk. Ahol szükségesnek látszott, így tanulmánykötetben közölt fejezet címénél vagy az egységes írásmód érdekében (pl. évszázadok jelölésekor) az eredeti címet külön meg-
