Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
82 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete Utána, 1318-ban egy bizonyos Hench (nem azonos a rectorral!) fia János ispánt, Károly Róbert hadvezérét, óvári várnagyot és mosoni ispánt nevezték ki rectoná, akinek összes méltóságát később fia, Miklós örökölte. Bár az apa és a fiú is a budai német patríciusokhoz tartozott, családi kapcsolataik voltak magyar előkelők családjaival és hatalmas birtokokat örököltek. I. Lajos csak a Hench fiák kihalása (1347) után állította vissza Buda bíróválasztási jogát.374 Az adatokból kitűnik, hogy Buda 1264-től 1347-ig nem gyakorolhatta elismert bíróválasztásijogát, hanem a várost egy kinevezett rector irányította. Ez a hivatalnok töltötte be a bíró tisztét is, hiszen a király olykor iudex nek nevezte.375 A budai városi tanács egyik, 1329-es oklevelében így írt: „vir nobilis comes Johannes nunc rector capitaneusque in medio nostri constitutus”.376 A capitaneus szó szélesebb jogkörre utal. A rektorság a magyar városi szervezetben nem túl gyakori hivatal.377 A magyar szabad királyi városokban ritkán találunk kinevezett vezetőt.378 Éppen ezért nem tűnik érdektelennek a rektorság eredetét firtató kérdés felvetése. Jómagam Lombardiában kerestem az eredetét,379 mások ezt Montpellier-ben vélték megtalálni/80 De ugyanilyen joggal kereshetjük Németországban is, ahol szintén megtalálható a rector elöljáró és bíró értelme.381 Még a király képviselőjeként is előfordul, mint például 1218-ban Bernben^8" és 1226-ban Lübeckben. Utóbbi többek között azért is érdekes, mivel a birodalom a rectori nemcsak a város élére állította, hanem ő igazgatta Travemünde várát is.383 A tisztség megtalálható továbbá a Magyarországgal szomszédos bajor-osztrák területeken, így például Regensburgban, hol egy választott, hol egy kinevezett hivatalviselő elnevezéseként.384 Itt a 13. században a capitaneus mint a város védelméért felelős személy elnevezése sem volt ismeretlen.385 1 273-ban Ausztriában feltűnik a „rector officiorum” hivatala, melyet a „comites camere” töltöttek be. A rector kifejezéssel - de nem városi értelemben - összekapcsolódott tehát egy fontos kincstári funkció, a kamaragrófság, mégpedig egy olyan időszakban, amikor Magyarországon már évek óta Walter kamaraispán töltötte be a rector hivatalát.386 A bécsi hanzagróf neve (Hansgraf, rector mercatorum de Vienna), aki a regensburgi viszonyokhoz hasonlóan 1279 óta mutatható ki a forrásokban, szintén rokon a budai Vár elöljárójának nevével.387 A rector elnevezést Európában és Németországban gyakran használták, de nem mindig ugyanabban az értelemben. Ezért a budai rektorság eredetének kérdése legfeljebb annyiban válaszolható meg, hogy ez a kifejezés a regensburgiak és a bécsiek számára nem volt ismeretlen. Budán a rector elnevezést mindenekelőtt azért használták, mert hatásköre szélesebb volt, mint a iudexé vagy a villicusé. 374 KUBINYI 1970a. 447^148. p. 375 Pl. 1295 iudex: BTOE I. 296. p.; 1296 rector: uo. 301. p. 376 MÓL DL 2568. 377 A másik adat egy városi rectorra (HÓMAN 1908. 87. p.) a kassai plébánosra vonatkozik. 378 IV. Béla mindenesetre megpróbált Zágrábban egy podestat kinevezni; vö. Grothusen 1967.111. és 127-128. p. 379 Kubinyi 1961a. 127. p. A zágrábi kísérlet is itáliai kapcsolatokat mutat. 380 Surányi Bálint egy kéziratban hozzáférhető könyvében. 381 Pl. 1099: Mainz; 1120: Freiburg i. Breisgau; 1171: Osnabrück; 1190-1202: Straßburg; KEUTGEN 1899. 350. p. 252. sz.; 113. p. 133. sz.; 8. p. 16. sz.; 260. p. 200. sz. 382 Uo. 126. p. 134. sz. 383 Uo. 186. p. 154. sz. 384 BOSL 1966. 133-134., 166-167., 169., 179. és 183. p. 385 Uo. 179. p. 386 DOPSCH 1928. 453. és 459-462. p. 387 Planitz 1950a. 320. p. 28. j.
