Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)

Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei

Buda kezdetei 83 Nem városi és nem egyházi értelemben a rector Magyarországon is előfordul mint a vár­nagy megnevezése.388 így nevezik például azt a várnagyot, aki az óbudai királyi várat igazgat­ta.389 A rector tehát nemcsak Buda városának a király által kinevezett bírája, hanem, úgy tűnik, az itteni királyi ház conservators, várnagya is, és ebben a minőségében a budai kerületben élő királyi szolgáló népek elöljárója. A legjobban ez a pesti hajósokkal kapcsolatban látható. A bu­dai tanács első oklevele, mely ránk maradt, egy ítéletlevél 1268-ból. Az óbudai káptalan Walter comes, a budai Vár rectors, valamint a tizenkét esküdt előtt beperelte a pesti hajósokat, akiket villicusuk és három társa képviselt a bíróság előtt.390 A rector 1326-ban is közvetített a hajósok és a káptalan között.3 ’1 A rector elnökiével ülésező tanács nem véletlenül járt el a hajósok ügyé­ben. Hasonlóképpen a halászok is a rector alá lehettek rendelve. 1347 után, amikor a budai Vár parancsokságát egy várnagyra bízták, a város viszont visszanyerte bíróválasztási jogát, ezek a szolgáló népek nem a városi tanács, hanem a vár fennhatósága alatt maradtak.392 A rektorság megalapításakor a király csupán annyi engedményt tett a budai polgárságnak, hogy egy kivétel­lel csak németeket és 1280-tól csak budai polgárokat nevezett ki rectorxs. A rector mellett a castrum tizenkét esküdtjéből álló tanács irányította a várost. Schünemann feltételezése, hogy az esztergomi tanács a bíró mellett működő ítélkező testület­ből nőtt ki, feltehetően Budára is érvényes, természetesen nem közvetlenül.393 Gondoljunk csak Székesfehérvár példájára. Pest privilégiuma nem említ esküdteket. Ezzel szemben az olyan vá­rosokban, melyek privilégiuma Székesfehérvár szabadságára (libertas) hivatkozik, említik a ti­zenkét esküdtet.394 Székesfehérvár első eredetiben fennmaradt oklevele 1270-ben valóban említi is a tizenkét esküdtet.395 Úgy tűnik tehát, hogy a pestiek az esküdteknek nem az esztergo­mi, hanem a székesfehérvári rendszerét vették át.396 Ha a tizenkét tagú tanács közvetlen külföl­di átvétel leime, akkor az 1244-es aranybulla erre nyilván utalna. Mivel azonban a tanács megfelelt a Székesfehérvár mintáját követő magyar városi jognak, ezt nem említették meg a privilégiumban. Már Schünemann megállapította, hogy a budai tanácsot évente választották, és hogy Budán az esküdteket és a tanácsot azonosnak tekintették.397 Az első esküdtet a 14. század kezdetétől egyre gyakrabban nevezték albírónak (viceiudex). A rector távollétében vagy aka­dályoztatása esetén mint annak helyettese magát bírónak (iudex) is nevezte, mellette tizenegy esküdt ülnökösködött. Nem tudjuk, hogy a viceiitdexet választották-e. Lehet, hogy őt a minden­kori rector nevezte ki. Hiszen nem lehet véletlen, hogy 1322-1377 között ezt a hivatalt 388 MonStrig II. 520. p.: „Castellanus seu Rector Castri Strigoniensis.” Murány várában is rectores... castri voltak; AOI. 645. p. 389 1315: WENZEL 1855-1857. II. 128. p. 318. sz.: „Rector vel conservator domus nostre.” Egy másik esetben csak: „conservator domus vestre de Veteri Buda”, AO II. 120. p. 390 BTOEI. 100. p. 391 CD VIII/3. 56-59, p. 392 KUB1NYI 1964b 78-79. p. Székely György tanulmányához (SZÉKELY 1971.277-293. p.) nem jutottam hozzá. 393 Schünemann é. n. 79. p. 394 1238 Nagyszombat: ENDLICHER 1849. 446. p.: „Uillicus [...] una cum duodecim de melioribus de uilla ad exhibendam iusticiam deputatis hominibus.” 1258Nyitra: uo. 499. p.: „ut uillicus [...] omnes causas [...] ad instar ciuium Albensium [...] cum duodecim iuratis debeat (...] iudicare.” 395 MOL DL 83130. 396 Bár Schünemann szerint állítólag eleinte Esztergomban is tizenkét esküdt volt (SCHÜNEMANN é. n. 74-75. p ), ennek bizonyítékaival a tudós adós maradt. Zágrábban sem mutatható ki a 13. században a tizenkét fős tanács megléte; vő. GrothüSEN 1967. 146. p. 397 SCHÜNEMANN é. n. 76. p.

Next

/
Thumbnails
Contents