Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 79 tatások eredményeivel. Megállapította, hogy a leggyakrabban előforduló telekszélesség 30 láb (9,74 m). Gyakran előfordul azonban ennek a duplája is. Két utcában sikerült az 1687-es összeírás eredményeit ásatási adatokkal ellenőriznie.341 Ezek az adatok egységes telekosztást mutatnak, és a budai castrumot mint alapított várost jellemzik. A részben még ma is álló, illetve a török korig létezett házak a 14-15. században épültek. Csak kevés olyan ház van, mely igazolhatóan a 13. századból származik. Szintén Lócsy Erzsébet volt az, aki a 13. századra vonatkozóan összeállította azokat a régészeti adatokat, melyek a házak korábbi állapotát tükrözik, és igazolják, hogy a gótikus város a 14. század közepe táján végbement városrendezés nyomán jött létre. A korábbi hepehupás utcák szintjét megemelték, és egyenletesen planírozták, a többnyire földszintes házakat egy- és többemeletesek váltották föl. A városrendezés időben egybeesett I. Lajos király visszatérésével Visegrádról Budára. A régebbi házak, úgy tűnik, mélyedésekben álltak, melyeket most feltöltöttek. Az esetek többségében azonban megállapítható volt, hogy a korábbi és a későbbi alaprajzok között nincs számottevő különbség.342 343 Az egységes telekkiosztás tehát ettől függetlenül már a 13. században is létezhetett, csak másképp lehettek a telkek beépítve, mint a későbbi időben. Az azonban mindenesetre biztos, hogy a háztömbök, melyek a két piactér közepén álltak, eltértek ettől a típustól, ami a későbbi beépítést igazolja.>4j Végül utalunk a budai házak még egy építési sajátosságára: nem voltak ritkák a toronnyal épült házak, melyek a város 16-17. századi ábrázolásain is feltűnnek.344 Oklevelek is említenek házakat toronnyal, többek között a Szombat-piacon is.345 A Mindszent utca közepén egy tornyot Lócsy Erzsébet régészetileg is igazolt.346 A városi tornyok - Itálián kívül - például Regensburgban és más német városokban is gyakoriak voltak.347 Buda városának joga, kiváltságai és pecsétje 1503-ban a pestiek pert indítottak a budaiak ellen azzal az igénnyel, hogy a IV. Béla által Buda számára kiállított bullát és az összes privilégiumot adják át nekik, vagyis a pestieknek. Szerintük a budaiak megfosztották őket jogaiktól, amikor ők maguk állítottak bírót Pest élére. A bal parti város csak Zsigmond alatt kapta vissza a szabad bíróválasztás jogát. Mátyás király (1458-1490) pedig Pestet teljes jogú szabad királyi várossá emelte.348 349 350 Mindenesetre megállapítható, hogy IV. Béla 1244-ben kiadott aranybullája a középkorban Buda birtokában volt ugyan, de szükség esetén a pestiek is igénybe vehették. így 1496-ban is, amikor a két város ügyvédje a nádori bíróság előtt bemutatta az aranybullát egy vámperben. Akkor a nádor tanúsította, hogy az oklevél mindkét várost megilleti (civitatum Budensiiim et Pesthiensium sub ima et eadem libertatis prerogativa utentium et gaudentium [est])34'’ Az aranybulla már akkor is Buda birtokában volt, amikor IV. László 1276-ben megerősítette.’50 Az, hogy a pesti privilégi-341 LÓCSY 1964. 191-208. p. 342 LÓCSY 1969. 106-113. p.; LÓCSY 1971. 209-222. p. 343 Vö. K.UBINYI 1965b. 142-145. p. 344 RÓZSA 1963. III., V/b„ VL, VII. stb. tábla.; GERŐ 1966. 16. p 345 1352: PATAKI 1950. 293. p. 76. j. További adatokat a tornyokról Id. uo. 281-299. p. 346 Ld. a beszámolóját: Budai vár házai 342-349. p. 347 BOSL 1966. 139. p. 348 MOLLAY 1959. 204-20. p. 445. §. 349 Pozsony v. It. oki. 2173. sz. [MOL DF 240797 ] 350 BTOEI. 157-158. p.
