Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
80 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete um Budára került, és a város magistratusa magát mindig Novi montis Pestiensis jelzővel illetté,351 a névátvétellel együtt tanúsítja a településáthelyezés tényét.352 Ennek folytán Buda mint Pest jogutóda tűnt fel.353 Privilégiumok Minden arra utal, hogy IV. Béla a város alapítása után új privilégiumot adott ki a városnak. Sajnos, ennek eredeti példánya nem maradt fenn, néhány rendelkezése azonban rekonstruálható.354 IV. László, aki a pesti aranybullát megerősítette, saját városát új kiváltságokkal ruházta fel. Ezek egyrészt a vér szerinti örökösök jogát biztosítják a megszökött vagy elítélt bűnösök hagyatékára, azzal a kitétellel, hogy amennyiben nincsenek örökösök, és a károsultak kárát megtérítették, a maradékot ad opus castri Budensis kell fordítani, másrészt pedig elrendelik, hogy azon javak kétharmadát, melyek végrendelet vagy örökösök híján gazdátlanul maradtak, ad munimenta et edificia castri Budensis kell fordítani. Végül a király biztosítja a városnak az évenkénti bíróválasztásjogát.355 Továbbá rendelkezésünkre áll IV. László eredetiben ránk nem maradt privilégiumának néhány töredéke/56 A király vásári kiváltságait fentebb már említettük.357 Károly Róbert szintén széles körű privilégiumokat adott a városnak: a vásárjog megerősítésén és kiterjesztésén kívül az árumegállító jogot is pontosabb megfogalmazásban erősítette meg.358 Városi igazgatás Az 1244-es aranybulla értelmében a polgárok maguk választották a maior villát, akit viszont a király erősített meg. A következő mondatban az elöljárót már villicusmk nevezik.359 Egy másik helyen már bebizonyítottam, hogy Magyarországon a korai városi szervezetre legerősebben a székesfehérvári latin (többnyire vallon és északfrancia) polgárok privilégiuma hatott. Ezért a maior ville elnevezés eredetét is itt kell keresnünk. A 13. század folyamán azonban a maior ville és a villicus elnevezéseket egymás szinonimájaként használták Magyarországon. Viszont a falusi bírákat is villicusmk nevezték, ami talán szintén hozzájárult ahhoz, hogy a század második felében a városok iudex nek kezdték nevezni saját elöljárójukat.360 A tárnokvölgyi perek idején Buda élén még villicus állt, egy 1267/68-ra keltezhető oklevélben azonban már egykoriként (quondam villicus) említik.361 A következő oklevélben a budaiak élén már Walter comest 351 Vö. egy 1477-es, 1496-ban átírt nádori oklevelet (Pozsony v. lt. Oki. 2173. sz. [MOL DF 240797.]): „civitas Budensis [...] quamvis [...] vulgari denominatione Buda appelleretur, tamen in cunctis suis rebus et agendis negotiis, sed et in privilegiis ipsorum, litteris etiam et codicibus non huius denominationis Buda, sed ipsius vocabuli Pesth titulo semper et ab antiquo usa et predictis libertatibus ac prerogativis gavisa fuisse et nunc gaudere et frui...” 352 Fischer 1952. 15. p. 353 Vö. e kérdés részletes irodalmi utalásait: Kubinyi-Nagy-VöröS 1967. 354 Ld. alább és KUBINYl 1965b. 153. p. 116. j. 355 BTOEI. 157-158. p. 356 Mollay 1959. 90. p. 76. §; 93. p. 84. §; 95. p. 90. §; ld. alább is. 357 BTOE I. 228-230. p. 358 Vö. Mollay 1959. 204. p. 444. §. 359 BTOEI. 42. p. 360 Kubinyi 1972d. 151-168. p. ld. még Szalay 1878. 49-70. p.; HÓMAN 1908. 86-91. p.; Schünemann é. n. 70-73. p.; GROTHUSEN 1967. 141-143. p. 361 MOL DL 82761.: a villicus szó csak kvarclámpával olvasható. Az oklevelet a királyné alkancellárjának hivatali ideje alapján kelteztük. Vö. FEJÉRPATAKY 1885. 114. p.
