Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 77 például Veit Stoß fia, Andreas volt a kolostor perjele.121 Maga a Taschental név szintén Nümbergre utal.321 322 Úgy tűnik, hogy a karmelita kolostor felépítése és a városnegyed kiépülése összefügg a nürnbergiek befolyásának növekedésével. Itt is találunk majorságokat.323 Tótfalu, Taschental és Logod külvárosokat mint stratégiailag veszélyeztetett területeket a török korban lerombolták, ami látszik a város ábrázolásain is.324 Buda legnagyobb külvárosa a Szent Péter mártír külváros volt, melyet plébániatemplomáról neveztek el. Tótfalutól és Taschentaltól keletre feküdt, Budafelhévíztől délre, a Duna jobb partján. Itt volt a Széna-piac és a Gabona-piac. A Szent Péter-ktilváros utcái között jelentősek a kézművesekre utaló nevek, mint a Takács, Csapó, Molnár utca és a német mészáros utcája. Az utóbbi végén volt a Duna-parton a vágóhíd.325 A Várhegy keleti oldalának déli fele a Nagyboldogasszony-templom temetőkápolnájáról, a Szent Mihály-kápolnáról kapta nevét,326 és ugyanúgy nem tartozott a Szent Péter-külvároshoz, mint az ettől délre, a Duna mentén elterülő külváros. Az utóbbit Szent István-külvárosnak hívták. Utcái közül az Örmény és a Halász utcát ismerjük. Mindkét adat topográfiai jelentőssége nagy. A piatea Armenorum, mely a Szent Péter-plébánia déli határát alkotta, a kolostorhoz vezetett. ’27 Talán csupán véletlen, hogy az esztergomi Ágoston-rendi remetekolostor szintén az örmények településrészén állt.328 A Halász utca fontosságát az is emeli, hogy a halászok, akárcsak a révészek, nem tartoztak a város joghatósága alá, hanem továbbra is királyi conditionariusok maradtak.329 Úgy tűnik, itt a királyi halászok és - feltéve, hogy az örmények utcájának eredete visszavezethető a 13. századra - idegen kereskedők kis települése volt. Az ő templomuk lett az Ágoston-rendi remetéké, mely egyszersmind a castrum Szent János-kapujához vezető út elővédmüveként is szolgált. E két külváros a Nagyboldogasszony-templomhoz tartozott. Kreinfeld területe a 14. század folyamán Budához került, és a plébániája, a Szent Gellért-templom szintén betagozódott a budai egyházi szervezetbe. A külvárost ettől kezdve Alhévíznek nevezték (suburbium de inferioribus calidis aquis, megkülönböztetve Budafelhévíztől).330 A Vár alatt, a Zsidó-kapu előtti, nyugati lejtőn feküdt Logod. Bár ezt Buda városhatára magába foglalta, lakói mégsem számítottak a város polgárainak. Saját bírójuk és esküdtjeik voltak.331 Eredetileg Logod Budafelhévíz területéhez tartozhatott, mivel annak határa korábban egészen a Zsidó-kapuig Logod területén húzódott.332 Később egyházi szempontból a Nagyboldogasszony-templomhoz tartozott,333 és feltehető, hogy a plébános egyik birtoka volt.334 Amint 321 Prot. Búd. 308-309. p.; Deckert 1961. 221. p. 960. sz. 322 ChronFränkSt I. 396. p. 2. j. 323 Ld. fent a 198. j.-ben idézett bortizedjegyzékek. 324 Rózsa 1963. XXXI., XXXIII. és XXXVI. tábla. 325 Vö. a 198. j.-ben idézett bortizedjegyzékeket; továbbá MÓL DL 9821. [BTOE III/l. 300 p], 46663., 84000; a 327. j.-ben idézett oklevelet stb. 326 NYÁRY 1875. 227-228. p.: „borgo di San Michele”. 327 Észt. pr. Lt. Archivum ecclesiasticum vetus 46. sz. [MOL DF 249009 ] 328 SCHÜNEMANN é. n. 56-57. p. 329 Ld. pl. 1474: BFL ME 9. sz. [MOL DF 286056, kiadása: Budai mészárosok 350-353. p.]: „magistri piscatorum nostrorum de eodem suburbio ad nostrum regale palatium spectantium.” Vö. még K.UBINY1 1964b. 78-79. p 330 KubiNYI 1965b. 151 p. 331 Észt. kpt. m. lt. Lad. 45. íasc. 2. nr. 15. [MOL DF 237442., BTOE III/2. 236-238. p.]; MÓL DL 14054. 332 Ld. fent, 146. j. 333 SCHIER 1774. 105. sk. 108. p. 334 Vö. 1510: Budai bortizedjegyzék 1510: „in Logod in allodio plebani beate Marie virginis.”
