Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 75 Egy 1308-as adat szerint a budai márka súlya 243,2 gramm, későbbi adatok szerint 245,53779 gramm. Pénztörténészeink szerint azonban kezdettől fogva az utóbbit kell a budai márka tényleges súlyának tekintenünk, és így az megfelelt a troyes-i márkának.301 Luschin összeállítása szerint - a francia területeken kívül - Magyarország környékén Grazban, Landshutban és Regensburgban is forgalomban volt. Bécsben viszont csak a 13. század első felében használták.302 A városháza a 15. században a piactér közepén állt, a Szent György-templomtól északra és talán a Nagyboldogasszony-templommal szemben, tehát abban a városrészben, ahol túlnyomórészt németek éltek.303 Azt nem tudjuk, hogy már a 13. században is itt volt-e. Városfalak A budai Várhegyen a plató szélén összefüggő városfal vette körül a várost és a palotát. Lehetséges, hogy különösen a dunai oldalon itt-ott a plató szélére épült házak alkották a városfalat, vagy szorosan hozzáépültek.304 Maga a Várhegy keskeny, háromszög alakú. Északi, rövid oldalának közepén volt a Szombat-kapu. A Várhegy egyenlő szárú háromszögének két hosszú oldalán, ahol a hegy kissé összeszűkül, két kaput építettek: a nyugati oldalon a Zsidó-kaput, vele szemben, a keleti oldalon pedig a Szent János-kaput. Mindkét kapu a német piac déli végébe vezetett. A Várhegy északkeleti szegletében épült fel a Kammerhof, a hegy déli végén pedig a királyi palota. Ennek kapuját, a Kreinfeldi-kaput, 1302-ben említik.305 A Várhegyen épült királyi palota - melyet a várostól falak és egy szabad terület választott el - és az egész erődítés, valamint a budai Várhegy alaprajza is a várost a Johansen által tárgyalt Vorburgstadt-típushoz, különösen Feliin alaprajzához teszi hasonlóvá.306 Ezt a hasonlóságot nem tartom véletlennek, és egy korábbi tanulmányomban utaltam arra, hogy ennek a típusnak megvan a saját társadalomtörténeti értelme. Egyrészt tükröződik benne a város urának és a polgárságnak az ellentéte, hiszen az utóbbi igyekezett a maga számára egyre több kiváltságot szerezni, amihez a rezidenciáját a városban tartó fejedelem nem mindig járult hozzá. Másrészt viszont tükrözi a külső ellenséggel szembeni egymásrautaltságot is. Buda esetében mindkettőről beszélhetünk. A közös védelem egy esetleges újabb mongol támadás és a 13. század második felében eluralkodó feudális anarchia ellen volt szükséges.307 Gerevich átvette nézetemet, és azt további analógiákkal és adatokkal gazdagította.308 309 Fiigedi újabban tagadja Buda Vorburgstadt-jellegét. Mivel azonban véleményét nem támasztja alá, továbbra is fenntartom korábbi álláspontomat.300 Miközben a király a polgársággal egyetértésben a Várhegy, a castrum megerősítésén fáradozott,310 a suburbiumot elhanyagolta. A suburbiumot csak a 14. század második felében vették körül fallal, mely valószínűleg a Vár északnyugati sarkától indult, és a külvárosok északi határán félkörben egészen a Dunáig ért. A Duna vonalát nem védte fal, délről pedig a királyi pa301 Huszár 1958.15. p. 302 Luschin von Ebengreuth 1969. 165-170. p.; vö. még Bosl 1966. 140. p. 303 Vö. KUBINYI 1965b. 142. p. 304 Gerevich 1966. 261. p. skk. 305 Veszp. pílsp lt. Decimae Budenses 9. [MOL DF 200079.] Ld. még KUBINYI 1965b. 142-145. p. 306 JOHANSEN 1955. 119-121. p. 307 KUBINYI 1962. 161. p.; KUBINYI 1965b. 138. p. 308 Gerevich 1966 261-262. p. 309 FÜGEDI 1969d. 113. p. 122. j. 310 Vö.BTOEI. 157-158. p.
