Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
74 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete 1245-ben és 1248-ban tartózkodott Görgőn!290 Györffy is azon a véleményen van, hogy Óbuda maradt a királyi rezidencia. Összeállította a királyi keltező helyeket, melyeknek túlnyomó többsége a 13. században a Datum Bude utalást tartalmazza. Mivel a mous Pest iens is és a castrum Budeuse gyakrabban fordul elő, a datum iu veteri Buda viszont alig, Györffy feltételezi, hogy minden budai keltezés valójában Óbudára vonatkozik.291 Nem kételkedünk abban, hogy kezdetben a datum Bude kifejezés esetében nehéz eldönteni, hogy a király melyik Budára gondolt, ám az 1260-as évektől már egyértelműen rögzült a mai Buda neve. Ezt igazolja részben az 1261-től felbukkanó Vetus Buda kifejezés kétségkívül hiteles királyi oklevelekben,292 másrészt az a tény, hogy 1255 óta a király - kétségtelenül az új Budát értve rajta — egyszerűen Budát említi.293 A rezidencia- és fővárosjelleget illetően Budára nézve is döntő C. Brühl megfigyelése, mely szerint az előkelők a király középkori rezidenciájának környékén udvarházakat vásároltak.294 Óbudán ilyen udvarházak ebben az időszakban nem mutathatók ki, Budán viszont igen, különösen a déli palota előtt, a ferences kolostor közelében, ahonnan IV. Béla a gyóntatóit választotta.295 A ferencesek temploma egyébként temetkezőhelyként is jelentős volt. Előkelők, sőt maga III. András és több püspök is ide temetkezett.296 Ezért úgy véljük, hogy a városalapítás után Buda lett a király rezidenciája. Többnyire a déli udvarházában lakott. Hozzá kell azonban tenni, hogy ebben az időben gyakran utazta be az országot, és ilyenkor gyakran vidéki udvarházaiban tartózkodott.297 Pénzverde és tanácsház Már utaltunk arra, hogy az esztergomi pénzverők 1255-ben Budán dolgoztak, valószínűleg a Kammerhofban. Később azonban az esztergomi pénzverdét és a pénzverő kamarát véglegesen Budára költöztették. A pénzverde vezetésével megbízott budai polgárság ettől kezdve jelentős befolyást nyert.298 Nem tudjuk, meddig verték a pénzeket a Kammerhofban, az ásatások ezt eddig nem igazolták. Csak a 15. századból vannak adataink a pénzverde helyére: 1427-ben egy pénzverő a Nagyboldogasszony-templom és a domonkos kolostor között egy ház tulajdonosa. Eegy 1441-es oklevél is itt említi a pénzverdét.299 Nem zárható ki, hogy a pénzverde már a 13. század végén is a város szívében volt, egy olyan telken, melyet a király tartott fenn magának. Az sem lehet véletlen, hogy a későbbiekben az ötvösök utcáját a domonkos kolostor mellett találjuk. Buda és az itteni pénzverde fontosságát bizonyítja az a tény, hogy 1271-ben feltűnik a budai márka, mely már 1280-1300 között országos elterjedt súlymértékké vált.300 290 RegArp I. 813. és 818. sz. 291 Ld. fent, 8.j. 292 Ld. fent, 138. j. Van egy 1243-as királyi oklevél, melyben már feltűnik a vetus Buda elnevezés (BTOE I. 39. p.). Fügedi hitelesnek tartja (FÜGEDI 1959. 32-33. p.). Mivel azonban a legtöbb kutató ezt kétli, a magam részéről ezt az oklevelet nem használtam fel. Vö. RegArp I. 747. sz. 293 Ld fent, 130. j. 294 BRÜHL 1963. 45-70. p. Fodrum, Gistum, Servitium Regis c. könyvét sajnos Budapesten nem tudtam kézbe venni. 295 GEREVICH 1966. 15-16. p. 296 BTOE I. 119-121. p.; SRH I. 478., 480. p. A sir helyének jelentőségére G. Hödl is felhívta a figyelmet: HÖDL 1970. 19-20. p. 297 Vö. DEÉR 1971. 3. p. 298 ZOLNAY 1963. 66-72. p.; ZOLNAY 1965. 152-153. p. 299 Huszár 1958.20-21. p. 300 Uo. 14. p.; HÓman 1916.
