Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
72 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete vánvalóan azért szállt szembe saját városának hajósaival, mert azok nem polgárok, hanem ugyanúgy királyi szolgáló népek voltak, mint a pesti hajósok. Ezért nem állhatott a polgárok érdekében, hogy a város területén egy esetlegesen tekintélyes gazdasági jelentőségű önálló kikötő létesüljön. A kikötői vám a káptalan jogai miatt amúgy sem őket illette.271 Királyi paloták A királyi palota a Várhegy déli végén állt. Az általánosan elfogadott nézet szerint a város alapításakor, IV. Béla uralkodása alatt épült. Ezt feltételezte ásatási beszámolójában Gerevich is, aki a palota feltárását vezette.272 Ezzel szemben Zolnay a déli palota építését a 14. századra helyezte. Szerinte az első királyi palota a hegy északkeleti szegletében épült Kammerhof volt, melyet antiqua domus regismk is neveztek.273 A kibontakozó vitában más kutatók is részt vettek, akik részben köztes álláspontot képviseltek.274 Véleményünk szerint a 13. században már mindkét épület állt. A déli palota a királyé volt, az északi pedig a királyné rendelkezésére bocsátottpfalz, mely talán már 1241 előtt is létezett.275 Gerevich az időközben megjelent monumentális monográfiájában véleményem szerint igazolta, hogy a déli királyi palota és az északi városfal a 13. században egyszerre épült, továbbá, hogy a hegy déli oldalán ekkor már egy palota állt.276 Zolnay 1962-ben ásatást végzett az általa feltételezett területen, ahol szintén egy 13. századi épület nyomaira bukkantak.277 Eszerint a budai Várhegyen a 13. században két épületet kell feltételeznünk, melyek a király, illetve a királyné birtokában voltak. Minden további nélkül elképzelhető, hogy a király székhelyén két udvarhely volt, annál is inkább, mivel mindkettő egyszersmind a város stratégiailag fontos helyén épült.278 A Kammerhof helye érdekes következtetésekre ad lehetőséget. A Vár utcahálózata párhuzamosan fut a nyugati városfallal. A Kammerhofhoz azonban két - a többitől 40-45°-os szögben eltérő - utca vezetett. Az egyik a Szombat-kapuval és a Szombat-piaccal köti össze az épületet, a másik a Nagyboldogasszony-templom terével. Az sem érdektelen, hogy a ház szintje alacsonyabban van, mint a két utca metszéspontja. A várfalakon kívül, a lejtőn egy 13. századi út került elő. Ez alapján feltehető, hogy a Kammerhofot még a városalapítás előtt építették, és eredetileg a suburbiumban élő királyi és királynéi szolgáló népek igazgatási épülete és központja volt, melyet csak a városalapítás után illesztettek be a Vár védelmi rendszerébe. Biztos, hogy volt egy kaputornya, amely azonban nyilván nem volt azonos a Szombat-kapuval, és amelyet a polgárság nem használhatott.279 A „Kammerhof’ és „domus regia” elnevezésekből pénzverde jelenlétére is következtethetünk, és itt nyilván arról a fabricáról van szó, melyben 271 Buda tanácsának igaza volt, ha nem akarta beengedni a hajósokat. Pest királyi hajósai ugyanis borral kereskedtek, és ezért nem akartak a városnak adót fizetni. Csak 1466-ban sikerült az ottani városi tanácsnak a hajósokkal kompromisszumos megoldást találnia. Kovachich 1799. 376-377. p.; ld. még fent, 77. j. 272 Gerevich 1952. 150-171. p. 273 Zolnay 1952. 15-28. p. 274 A vita bibliográfiáját ld. KubINYI-NaGY-VÖRÖS 1967. 182. p. 27. j. Zolnay továbbra is megmaradt korábbi állításánál; vö. Zolnay 1969. 275 KUBINYI 1962. 160-171. p. 276 Gerevich 1966. 277 Zolnay 1968b. 40-60. p. 278 A királynak Regensburgban is több palotája volt, vö. BOSL 1966. 113. p. 279 Ezt a tornyot Zolnay ásta ki: ZOLNAY 1968b. 51. p. skk. Vö. még Észt. Pr. Lt. Archivum ecclesiasticum vetus 46. sz. [MOL DF 249009.]; MOLLAY 1959. 46. p.; KUBINYI 1965b. 144-145. p.
