Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
68 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete mi érsek egy ítéletéből (1313) tudjuk, hogy a polgárok Pesten és a „pesti vár” (Buda) suburbiumában nem engedélyezték vámhely felállítását, mivel nézetük szerint az extra districtum kifejezés nem engedte meg, hogy ezen a két helyen vámot szedjenek. Az érsek ezzel szemben a régebbi királyi oklevelekre hivatkozva úgy ítélt, hogy az apácáknak a Castrum Pestiense egész területén, a suburbiumban és a régi Pesten is meg kell fizetni a vámot.238 III. András egyik oklevele lényegében ugyanazt állapítja meg.239 A nehézséget a districtus fogalmának értelme jelenti. A polgárok 1313-ban ehhez számították a castrumon kívül a suburbiumot és Pestet is. Vagyis az ő nézetük szerint az apácákat illette a várban lévő vám, valamint a districtus területén kívül eső. A polgárok álláspontját látszik támogatni Lodomér érsek 1289-es oklevele is.240 Tamás érsek viszont a districtus cas írd a castrummal azonosította, így az extra districtum magába foglalja a suburbiumot és a régi Pestet is. Az 1255-ös oklevél inkább a polgárok igényét támasztja alá. Mivel azonban ez egy korábbi állapotot rögzített, később zavarokat okozott. Az oklevél csak úgy értelmezhető, hogy 1255-ben vagy nem volt még a districtusban vásárhely, vagy ha igen, nem volt eladományozható. A király azonban a districtuson kívül vásárvám eladományozására gondolt, különben az adományt másként fogalmazták volna meg. A budafelhévízi országos vásárokat a suburbium határán tartották, vagyis extra districtum. A suburbiumban, a districtuson belül még egyáltalán nem tartottak vásárokat, tartottak viszont a régi Pesten. Itt a margitszigeti premontreiek és az esztergomi Szent Tamás-káptalan tartott igényt a vásárvámra. Az utóbbi igényét az apácáknak végül egy falu átadásával kellett megváltaniuk a maguk számára.241 Mivel a Vár közepén álló Nagyboldogasszony-templom a németek plébániája volt, értelmetlen lett volna, ha a később odatelepült németek nem alapítottak volna itt vásárt. A 15. század eleji viszonyokat a budai jogkönyvből ismerjük. Eszerint a városnak csak két jogos vására (rechte margktage) volt, az egyiket szerdán pey den Tewtschen vmbb vnßerfrawen kirchen ann den piaczen, a másikat pénteken bey den Vngern vmbb sand Marie Magdalenen kirche an den pletczen tartották. Ha az utóbbi ünnepnapra esett, akkor csak pey vnßerfrawen Vnndpey Sand lor gen kirch tartottak vásárt.242 Úgy tűnik, idővel a pénteki vásár lépett a szombati helyére, és a városnak a plébániatemplomot és a Szent György-templomot felölelő német részének piaca lett a fő vására. Ugyanez derül ki a vásári rendtartásból is. A német városrész fő vásárán pontosan megadják a helyét kilenc gyümölcs-, zöldség-, sajt- és baromfiárus kofának, hat káposztáskofának, és kilenc sóárus asszonynak. Kétharmaduk német, egyharmaduk magyar kellett hogy legyen (ezenfelül megadták még a helyét két vagy három vadárusnak is). Tehát 53-54 elárusítóhely volt. A Szombat-piacon egyetlen kofa helyét sem rögzítették, kivéve a Szombat-kapu két kapuja között, ahol két német és egy magyar kofa ült. A Várhegy alatt a Szent Péternél négy német és két magyar, a Zeisselpüchel-ktilvárosban (melynek helyét nem tudjuk azonosítani, ta-238 MonStrig II. 689-691. p.: „quia pretextu clausule: extra districtum castri predicti, ciues asserere uidebantur, quod in suburbio et in antiqua Pesth tributum solui non deberet dominabus..ezzel szemben az érsek a következő ítéletet hozta: „quod ubique in districtu castri Pestiensis, siue in suburbio, siue in antiqua Pesth, tributum solui debeat dominabus...” 239 BTOE I. 261. p. 1290: „omnes mercatores tam in Castro Budensi, quam sub castro, sive in Pesth tributum de omnibus mercimoniis suis solvere debeant consuetum.” 240 BTOE I. 248. p.: „in omnes ecclesias religiosorum virorum et secularium sacerdotum, necnon plebani de castro, de suburbio et de toto districtu Castri Budensis et parochyanos eorundem tulimus generaliter interdictum.” Az interdictumot az esztergomi káptalannal folytatott vámper miatt mondták ki. 241 BTOE I. 14-15., 256-258. és 265-270. p. 242 Mollay 1959. 137. p. 227. §.
