Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 69 Ián ez volt a Szent István külváros?) - szintén négy német és két magyar kofának volt helye.243 Ezek nyilván a napi piaci forgalom egy részét bonyolították le. Ez az állapot azonban nem felelt meg a 14. századinak. 1320-ban Budán még szombatonként és keddenként tartották a hetivásárokat.244 1 3 8 8-ban azonban kedden Pesten, szerdán Budán, csütörtökön pedig Óbudán volt hetivásár.245 Az eredeti vásári rendszer megváltozásához vagy az vezetett, hogy bővült a piachálózat Buda környékén, vagy pedig a németek azon törekvése, hogy megszüntessék a szombati fő vásárt. A keddi vásár valószínűleg nem sokkal 1255 után jött létre, mivel a német polgárok, akik a castrumban a hatalmat átvették, saját vásárt igényeltek. A budai jogkönyv az országos vásárokat is érinti. A 306. §, úgy tűnik, a búcsú napját azonosítja az országos vásár napjával.246 A jogkönyvben fennmaradt 1421-es piaci rendtartás két országos vásárról tud, a Kisasszony napi (Anger) és a pünkösdi (Aigen) vásárról.247 Az utóbbi értelmezése egyértelmű: a jogkönyv Aigenen Budafelhévízet értette.248 Itt pünkösdkor valóban tartottak országos vásárokat. Ezeknek a vásároknak a területe Budafelhévíz településének déli részén húzódott, a későbbi budai Szent Péter-kapu előtt. így ezeket a vásárokat nem köthetjük a Budafelhévíz átellenes végén épült Szentlélek-ispotálytemplom búcsújához. Minden valószínűség szerint az országos vásár eredetileg a Szentháromság-templom búcsújához kötődött, mivel pedig a vásárokat az ünnep előtt egy héttel kezdték, és az ünnep után egy héttel fejeződtek be, a vásár kezdete éppen pünkösd napjára esett. Ennek az ünnepnek a jelentősége később háttérbe szorította a Szentháromság napi elnevezést, és teljesen feledésbe merült. Ennek az elnevezésnek a kezdeteit egészen koránra kell tennünk, még a Szentháromság-kolostor budafelhévízi birtokjogának rögzülése elé, különben a kolostor a búcsúra való hivatkozással igényt támasztott volna a vásárra. A vásár első okleveles említését budai vásárként 1295-ből ismerjük.249 Mindebből valószínűleg arra következtethetünk, hogy az apácáknak 1255-ben extra districtum elnyert vámszedési joga erre a vásárra vonatkozott. Ebben az esetben a soUempne forum kifejezésen mind az országos, mind a hetivásárokat értették, vagyis olyan vásárokat, melyeken érvényesült a vásárjog, a napi piacon szokásos adásvételtől eltérően. A pünkösdi piac engedélyezése nem maradt ránk. Talán nem létezett ilyen, mint ahogy más olyan vásárokra sem adtak ki vásári privilégiumot, melyek korábban búcsúnapok voltak.250 Mivel a vásártér környékét egyébként is a margitszigeti apácakolostor kapta meg,251 az apácák az egész középkorban zavartalanul szedhették a vámot, bár a vásáron a joghatóság a várost illette. Kétségkívül volt a városnak egy másik országos vására is, melynek privilégiuma fennmaradt. IV. László ezt 1287-ben adta ki a budai polgárok számára. Az oklevél szerint a vásár nyolc nappal a Szent János evangélista-templom felszentelési ünnepe előtt kezdődik, és nyolc nappal 243 Uo. 113-115. p. 154. §. 244 MÓL DL 40389: „in tribus foris comprovincialibus, videlicet in foro sabbati, quod in castro Budensi celebratur et in foro civitatis Pestiensis ac in foro tertie ferie, quod in eadem civitate Budensi celebratur ” Köszönöm Bónis György professzor úrnak, hogy erre az oklevélre felhívta a figyelmemet. 245 MÓL DL 7353. [BTOE III/l. 19-20. p] 246 Moll ay 1959.161. p 247 Uo. 198. p. 427. §. 248 Uo. 132. p. 211. §.; vö. Kubinyi 1964b. 111. p. 249 Tíz szekeret kiraboltak, melyek „ad congregationem in Budam ad festum pentecosten” tartottak A kért 100 márkára becsülték MonStrig II. 367-368 p A budafelhévízi országos vásárokról Id KUBINYI 1964b. 111-115. p. 250 Vö. Rausch 1969.33-37. p. 251 KUBINYI 1964b. 97-99. és 121-122. p.
