Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
62 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete tak. Ezért is kellett az eredeti templom mint anyaegyház (ecclesia matrix) számára kártalanítást fizetniük. Ebből a rangelsöségből vezette le a Nagyboldogasszony-templom a későbbi jogigényét.176 A Magdolna-templom személyi plébánia jellegét igazolja a Szent Margit szentté avatási perében említett magyar Tapolcsányi Péter esete. A Várhegy déli felén épült ferences kolostor mellett lakott, mégsem a közelebbi Nagyboldogasszony-templom plébánosát, hanem az északon álló Magdolna-templomét hívatta.177 Ettől függetlenül a két korábbi személyi plébánia területe lassanként kezdett kialakulni. E templomokat nyilván már eredetileg is olyan helyen építették, ahol a környék lakossága túlnyomórészt magyar volt. Emiatt a hatókörüket olyan magyar lakta negyedekre is kiterjeszthették, ahol németek is laktak. A 13. század végén, amikor a Nagyboldogasszony-templom plébánosa hozzájárult káplánjának megválasztásához, a Magdolna-templom még személyi plébánia volt,178 de már akkor megkezdődött az átalakulás területi plébániává. A Nagyboldogasszony-templom egykori káplánjából lett plébános előtt végrendelkezett egy magyar asszony 1314-ben. A tanúk között első helyen a - nyilvánvalóan német — comes Gottfried szerepel, a másodikon Nicolaus filius Mykou, a legtekintélyesebb magyar patríciusok egyike. Az asszony egyik szomszédja német.179 A plébánia átalakítása 1343-ban zárult le. Ekkor Thomas plebanus ecclesie beate Marie Magdalene de foro sabbati castri novi montis Pestiensis oklevélbe foglalt egy végrendeletet. Már az oklevél címzése utal a plébániaterület központjára. A végrendelkező domina Margareta filia magistri Johannis filii Hench rectoris castri predicti, uxor Hannus filii Nicolaifilii Vegnerii civis Budensis a saját plébánosa és gyóntatója előtt (tamquam suo plebano et confessore) végrendelkezett. Kiderült, hogy az asszony, aki apja és férje alapján a város legtekintélyesebb német patríciusaihoz tartozott, többek között a Szombat-piacon álló palotájáról (palatium suum magnum in foro sabbati) rendelkezett. Egyik szomszédja szintén egy német patrícius: Andreas filius quondam comitis Merklini. A tanúk kizárólag a legtekintélyesebb német tanácsosok családjaiból kerültek ki.180 Nem tudjuk pontosan, mikor történt a két plébánia területének első elhatárolása, de a ránk maradt 1390-es és 1441-es megosztások a fennálló állapotot szentesítették. A Magdolna-templom a Várhegy északi végén állt, a Szombat-piac szélén, és eredetileg lényegesen kisebb volt, mint a Nagyboldogasszony-templom. 3. Szent Péter mártír-templom. Az e templomra vonatkozó legfontosabb adatokat már idéztük. A templom a suburbiumban állt, a Várhegy és a Duna között. Alapítását 1254 utánra tehetjük, hiszen éppen az 1254-ben Budán tartott domonkos nagykáptalan rendelte el a rend vértanújának tiszteletét.181 Úgy tűnik, hogy a Szent Péter-templom a suburbium keleti részén eredetileg a Budafelhévíz területén élő magyarok számára épült, és kezdetben több híve volt, mint a vári Magdolna-templomnak.182 Amikor Buda alapítása után a budafelhévízi suburbium déli részét a vári településhez és plébániához csatolták, lelkipásztori okokból szükség volt egy közelebb fekvő templom építésére.183 176 Vö. Lemarignier-Gaudemet-Mollat 1962.202-203. p. 177 MonVesp I. 292. p. 178 Ld. fenn 169. j. 179 MonStrig II. 693-694. p. A Mikó fiák családjáról ld. K.UBINYI 1970a. 451. p. 35. j. 180 MÓL DL 87195.; vö. még KUBINYI 1970a. 446-454. p. 181 Schier 1774. 68-69. p. 182 Magasabb adót kellett fizetnie, mint a Magdolna-templomnak; ld. fent, 165. j. 183 A plébániahatárokat ld. alább.
