Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 63 4. Szent Gellért-plébániatemplom. A kisebb pesti-kelenföldi Szent Gellért-templom önálló plébánia jellegét megőrizte, a templom jövedelmeiből azonban a bélakúti ciszterci apátság továbbra is részesedett. A veszprémi püspök és a ciszterciek 1302-ben megosztoztak a villának nevezett település tizedein. A tizedszedési határ a Vár déli vagy Kreinfeldi-kapujánál indul. Ezért úgy tűnik, hogy a kelenföldi határ eredetileg valamivel északabbra húzódott, és nyilván érintkezett Budafelhévíz határával.184 A kisebb Pest, illetve a villa Kreinfeld plébániáját a 14. századtól egyre gyakrabban számították a fővároshoz. Az 1330-as években már a budai Szent Gellért plébánosát (plebanus Sancti Gerardi de Buda) említik,185 a 15-16. század fordulóján a plébánia a budai suburbiumhoz tartozott.186 Kolostorok 1. Szent Miklós domonkos kolostor. A rend 1252-ben tartott nagykáptalanja elrendelte, hogy a következő káptalant Budán kell tartani, ami 1254-ben meg is történt. A kolostor tehát legkésőbb 1254-ben már állt. Titulusa - Szent Miklós - kereskedőtelepülésre utal.187 188 A kolostor a Nagyboldogasszony-templomtól északra épült fel, a kolostor templomának tornya ma is áll. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársa, H. Gyürky Katalin által évek óta vezetett ásatások igazolták, hogy a kolostor hatalmas épületegyüttes volt. A 15. század második felében itt volt a domonkosok magyar rendtartományának Studium generalé)a.m 2. A beginák háza. A kolostor közelében állt a domonkosok felügyelete alatt élő beginák háza.189 Budai beginákra már Szent Margit szentté avatási perének jegyzőkönyve (1276) alapján is következtethetünk.190 1308-ban a pápai legátus előtt a Domonkos-rendhez tartozó német beginák pereskedtek.191 3. Szent János ev. ferences kolostor. Valószínűleg az 1260-as években alapította IV. Béla a budai várban, a város déli részén, a hegy keleti szélén, a királyi palotától északra. A környéken magyarok telepedtek meg, közöttük főurak is. Ebben a templomban temették el III. Andrást, az utolsó Árpád-házi uralkodót.192 193 4. A ferencesekvezetése alatt élő beginák Szibilla-háza. Majs nádor özvegye, a királyi ház egyik rokona beginákat fogadott saját házába. Úgy tűnik, ezt a házat nevezték „Szibilla-kolostornak”. A ferences kolostorral szemben állt.19’ 184 Veszpr. pilsp. It. Decimae Budenses 9. sz. [MOL DF 200079.] 185 MonVatic 1/1.217. p. 186 Ld. a pápai bullákat, melyek az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó templomokat sorolják fel. 1400: „sancte Marie Virginis et sancte Marie Magdalene de Castro et sancti Petri martyris nec non sancti Gerardi de Suburbio opidi Budensis alias Novimontispestiensis”, MonVatic 1/4. 199. p.; 1464: „beate Marie virginis, sancte Marie Magdalene in oppido Budensi, alias in monte Pestiensi, sancti Petri et sancti Gerardi martyrum in suburbiis eiusdem”, MonVesp III. 173. p. Más oklevelekben is így említik a templomot; pl. 1435: „plebanus ecclesie beati Gerardi martyris de Suburbio castri Budensis”, Észt. kpt. m. It. Lad. 45 fasc. 2 nr. 15. [MOL DF 237442., BTOE I1I/2. 236-238. p ] 187 A Szent Miklós-patrocíniumnak a kereskedelemmel való kapcsolatát hangsúlyozza Major 1966. 74-75. p. 188 Vö. LÓCSY 1961 7-23. p.; H. GYÜRKY 1969. 99-104. p. 189 ZsO I. 159. p. 1379. sz.; 575. p. 5218. sz.; PATAKI 1950. 256. p. 190 MEZEY 1955. 31-32. p. 191 MonVatic 1/2. 101-110. p. 192 Vö. K.UBINY1 1962. 162-163. p.; Gerevich 1966. 15-18. p 193 BTOE I. 283. és 300-301. p.; AO II. 339. p,; Pataki 1950. 276. p.
