Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 61 vül hagyva a választási jog elismerését a 13. század végén, a 14. században azt ismét kétségbe vonták. Hermann, a Nagyboldogasszony-templom akkori plébánosa, Benedek érsek oklevelére hivatkozva a pápához fordult. Eszerint a homines et hospites de suburbio Budensi mindkét templomot a Nagyboldogasszony-templom területén alapították.170 Egy 1391-es oklevélben a Nagyboldogasszony-plébánia közössége azt az álláspontot képviselte, hogy a várban lévő Magdolna-templom és a külvárosi Szent Péter-templom az ö területén létesített kápolnák, melyeknek nincs önálló plébániakerületük, és a szentségeket is csak azoknak a magyar híveknek szolgáltathatják ki, akik nem értenek németül.171 A plébániák közötti per tehát Buda történetének egyik alapvető forrása. Nyilvánvaló, hogy a castrumban letelepült német polgárok (cives) kapták és építették a központi helyen fekvő Nagyboldogasszony-templomot- akár létezett az már korábban, akár nem. Ezzel szemben a suburbium magyar hospeseinek szükségük volt egy önálló templomra. Úgy tűnik, a suburbium később olyan magyar telepesekkel gyarapodott, akik a várból érkeztek, és ott polgárnak számítottak. A vári Magdolna-templom építői és kegyurai, akárcsak a Szent Péter-temploméi, magyar hívek voltak, akiknek jogát -1391-et leszámítva - sohasem vitatták. Az ottani plébánosválasztás ellen a városi tanács még 1439 után sem emelt kifogást, amikor a magistratusban egyenlő számban voltak német és magyar tanácsosok.172 így nyitva marad a kérdés, igaza volt-e 1391-ben a német plébánosnak, és a két „kápolnának” eredetileg valóban nem volt-e plébániakerülete.173 Ez nem lényegtelen kérdés, mivel ha a két „kápolnának” valójában saját plébániaterülete volt, akkor a német és a magyar lakosság is egymástól elkülönülten kellett hogy éljen. Ez az állítás lényegesen hozzájárul az alapítás megértéséhez. A kérdés megoldását abban látjuk, hogy a Magdolna-templom és a Szent Péter-templom plébániái személyi plébániaként jöttek létre, melyek fennhatósága nem egy területre, hanem személyekre terjedt ki.174 A Nagyboldogasszony-templom valóban azt állította, hogy határa érintkezik a hegy lábánál fekvő Szent Gellért-plébánia és budafelhévízi plébánia területével,175 és egészen a szomszédos Pestig ért. A két magyar plébánia személyi plébánia jellege egyben azt is megmagyarázza, miért voltak plébániai jövedelmeik, bár egy másik plébánia területén voleiusdem ecclesie contra velle parochialiuni et consensum se intromittere attemptaret, nos promisimus fide data, ut cum [...] idem Georgius plebanus [...] se amoverit, vel inevitabile humane conditionisque (!) tributum persolverit, üdém cives Hungari, quemcunque voluerint, alium plebanum eligere iuxta libitum sue voluntatis liberam habeant facultatem, cum ipsa ecclesia Beate Marie Magdalene a sui fundatione ab ecclesia Beate Virginis in hoc articulo, videlicet in receptione plebani, libera semper fuerit et exempta. Promisimus etiam [...] , quod omnibus iuribus ecclesie Beate Marie Magdalene predicte in aliquo non nitimur obviare...” 170 MonVesp II. 383-384. p.: Per folyt Benedek esztergomi érsek előtt „inter [...] plebanum ecclesie beate Marie virginis de castro Budensi [...] ac homines et hospites de suburbio Budensi [...] super beate Marie Magdalene et ecclesie beati Petri martyris capellis [...] per homines et hospites supradictos in parochia ipsius ecclesie beate Marie de novo fundatis...” 171 Schier 1774. 112. p.: „duntaxat Ungaris seu advenis et peregrinis ac aliis hominibus ad dictum castrum pro suis negotiis ibidem expediendis pro tempore confluentibus, qui ydioma Theutonicum, quod Parochiani predicti communiter loquuntur, non intelligunt, in eisdem capellis possint [...] Sacramenta ministrare...” 172 Ld. fenn 8. j. 173 Korábban ezt a nézetet képviseltem (KUBINYI 1962. 162-163. p ), Fügedi azonban ezzel szemben foglalt állást (FÜGÉD! 1964. 776-777. p.). Ha - Fügedi szerint - a Magdolna-templom alapítása óta adót tudott fizetni a Boldogasszony-templomnak, akkor saját jövedelmekkel és önálló területtel kellett rendelkeznie. Ezért ezt a nézetet tettem magamévá. Kübinyi 1965b 138-139. p. 174 Vő. PLÖCHL 1955. 147-148. p.; Lexikon für Theologie und Kirche VIII. 294. p. 175 Schier 1774. 25. p.
