Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
48 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete vámját a folyón fel- és leközlekedő hajók jövedelmével együtt II. Géza 1148-ban a budai káptalannak adományozta.55 Rogerius, a tatárjárás krónikása Pestet már nagy és gazdag német városnak (magna et ditissima Theutonica villa) nevezte.56 1225-ben a pesti plébános a jobb parti Kelenföld (Creynfeld) tizedjövedelmei miatt perelt.57 A plébános erre vonatkozó igénye arra utal, hogy a városban német telepesek éltek. 1232-ben a két Pest polgárai (cives utrimque Pest) perben álltak a veszprémi püspökkel.58 1233-ban említik Pest domonkos kolostorát.59 1 23 5 körül hallunk egy bizonyos Wemherusról, akit hol a váci egyházmegye lovagjának (miles Watiensis diocesis), hol pesti polgárnak (civis de Oven), hol pedig a nemes pesti Wemherus úrnak (nobilis dominus Wernherus de Pest) neveznek.60 1237-ben a király a két Pest plébániáját (plebanias utrimque Pesth) a bélakúti apátságnak ajándékozta.61 1240-ben a pesti polgárok földeket béreltek, hogy szőlőt telepítsenek. Ez az oklevél említi a kisebb-pesti szászokat (Saxones de minori Pest), megkülönböztetve őket a nagyobb Pest német lakosaitól.62 A tatárjárás előtti Pestre vonatkozó adatokból kitűnik, hogy az 1220-as évektől a városban német lakossággal, köztük kézművesekkel és szőlészekkel kell számolnunk, akiknek elöljárója egy osztrák lovagpolgár (Ritterbürger), Werner lehetett.63 A német település tervszerűen jött létre a nádori igazgatási központ és a kikötő települése mellett.64 A német település mellett 1232-ig fennmaradhatott a mohamedánoké is. Csupán az ebben az évben kötött beregi egyezményben kötelezte magát II. András király, hogy a jövőben nem állít zsidókat és mohamedánokat a pénzügyigazgatás élére, és más módokon is fellép ellenük.65 A tatárjárás következtében Pest elpusztult, a Rogerius által buigensesnek nevezett polgárok legnagyobb részét megölték.66 1244-ben IV. Béla a túlélő, illetve az újonnan betelepülő lakosságnak aranybullával megerősített kiváltságlevelet adott, az ún. pesti aranybullát.67 Az oklevél arengája utal arra, hogy a király e privilégiumával a városi lakosság létszámát növelni akarta, továbbá hogy a pesti hospesek kiváltságlevelüket a tatárjárás idején elveszítették, és ezért ezt, cum esset notoria, megújította és kibővítette. Az oklevél megfelelt a magyarországi városok korabeli privilégiumainak,68 és a polgárságnak a következő jogokat biztosította: gazdasági területen vámmentességet és árumegállító jogot; a polgárokat felmentette a szőlőik után fizetendő adó alól, és szabad végrendelkezési jogot kaptak; a szabad ingatlanforgalmat azon-55 BTOE1. 3. p.: „tributum fori Geysa et tributum portus Pest et Kerepes, navium etiam cum vino sive cum salibus ascendentium sive cum aliis venalibus descendentium eidem ecclesie [...] condonare curavi.” 55 SRH II. 562. p. 57 BTOEI. 18. p. 58 Uo. 20-21. p. 59 Uo. 21. p. 60 Uo. 22-34. p. 61 Uo. 35-36. p. 62 A nagyobb Pest németjei (theutonici de maiori Pest) között említenek egy harangöntőmestert (magister infusor Campanarum), uo. 37. p. 63 GyÖRFFY 1969. 264. p. 64 Vö. Gerevich 1950. 130-132. p. 65 Endlicher 1849.436-437. p. 66 SRH II. 571. p.; Thomas archidiaconus is ír Pest pusztulásáról, „quae erat maxima villa”. Historia Salonitana. 603. és 606-608. p. 67 Ld. számos kiadását: BTOEI. 41^43. p.; Urkunden und erzählende Quellen II. 510-515. p. német fordítással. Salamon szerint (Salamon 1878-1885. III. 34-84. p.) az oklevél hamisítvány; ezzel szemben viszont ld. GÁRDONYI 1910. 75-84. és 117-127. p. Fügedi is hitelesnek tartja az oklevelet (FÜGEDI 1961. 78. p.) 68 Fügedi 1961. 17—107. p.
