Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
Buda kezdetei 47 Pest Anonymus szerint Taksony fejedelem (f972) Pest várát (Castrum Pest) mohamedán (izmaelita) uraknak adta, akik - úgy tűnik - a volgai Bolgárországból származtak.39 1218-ban a Szentföldre induló II. András feleségére íratta a pesti szaracénoktól származó jövedelmeket (proventus Sarracenorum de Pesth)40 A város területén 1281-ben pogány sírokat,41 1325-ben pedig egy böszörmény kutat említenek.42 Mivel egy arab forrás jelentős városokról tudósít Magyarországon, ahol a kortárs Freisingi Ottó nem talált városokat, előbb Fügedi ázsiai (nomád) jellegű városokról,43 majd Györffy „nomád városokról” beszélt. Györffy szerint Taksony a Duna bal partján fekvő egykori római tábor suburbiumába szláv révészeket telepített. A mohamedán kereskedők szerinte a tábor területén telepedtek meg.44 Mások a települést a jobb parton sejtik.45 Egy nemrég megjelent oklevéltár kiadói, akik ezt a nézetet vették át, csak a jobb parti település korai alapítását ismerik el, míg a bal parti létrejöttét egy 13. század eleji német kereskedőtelepüléshez kötik.46 A római tábor területén épült fel a pesti Nagyboldogasszony-plébániatemplom, mely román kori formájában már a 12-13. század fordulóján készen állt. A tábor belsejében Árpád-kori temetőt tártak fel,47 amelyben semmilyen mohamedán, keleti lakosságra utaló lelet nem került elő.48 Az sem valószínű, hogy tekintettel az erődítmény viszonylag kis területére, mohamedán kereskedők és egy keresztény templom egymás mellett létezhetett volna benne.49 Az írott források igazolják a mohamedán lakosság jelenlétét, eddig azonban nem sikerült megtalálni a településüket. Pest még az 1047-ben említett kikötőjét (portus)50 leszámítva is jelentős település lehetett, mivel 1061-ben a zselicszentjakabi, 1067-ben a százdi apátság és később mások is birtokokat kaptak a környékén.51 Egy oklevél szerint III. István 1171-ben Pesten ítélkezett.52 Pest vármegyeszékhely volt, de ellentétben más vármegyékkel, nincsenek adataink pesti várnépekről (castrenses). Nemrég Kumorovitz talált egy oklevelet a 14. század első feléből, mely igazolja, hogy az alnádor Pest vármegye ispánja volt. Eredetileg a nádor az udvarnokok, vagyis a királyi birtokok szolgáló népeinek felettese volt.53 Ha tehát a helyettese Pesten székelt, akkor a vármegye esetleg királyi magánbirtok lehetett.54 Úgy tűnik, hogy a mohamedán kereskedők és a szláv révészek a királyi birtokközpont közelében éltek a Duna bal partján. A kikötő 39 SRH I. 114-115. p (Anonymi Gesta Hungarorum, c. 57) 40 BTOEI. 16. p. 41 Uo. 200. p. 42 HO III. 79. p. 43 FÜGEDI 1961. 19-20. p.; FÜGEDI 1969d. 104-106. p. 44 Györffy 1969. 255-259. p. 45 Pais Dezső Anonymus kiadásához írt jegyzetében: SRH I. 115, 1. j. 46 Urkunden und erzählende Quellen II. 511. p., l.j. 47 Nagy 1946.; Gerő 1956. 48 Az 1970-es ásatás vezetőjének, Feuerné Tóth Rózsának szíves közlése. 49 A templomot már 1047-ben említik: SRH II, 503-504. p. Legenda S. Gerhardi episcopi: először „in ecclesia Beate Virginis in Pest”, „in capella Beate Virginis in Pest” temették el a szentet. 50 SRH II. 502. 51 Kumorovitz 1964. 54. és 80-81. p. 52 UbBurglI 25 p. 53 Lederer 1959. 115. p. 54 Kumorovitz professzor szíves közlése.
