Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Buda kezdetei
46 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete A későbbi királyi Vár az egykori tábor és a mellette épült canabae határán épült fel. Mivel a káptalan egész Óbudára birtokjogot formált, a király 1355/1356-ban két részre osztotta a várost: a határ megállapítása után az egykori római katonai tábornak megfelelő terület a káptalan birtokában maradt, a többi királyi birtok lett. A kovácstelepülés kápolnáját, melyet egyébként a piactéren építettek fel, a település új plébániatemplomává emelték.30 Úgy tűnik, Óbudán egy királyi és egy egyházi várost találunk, továbbá egy kereskedő- és vásáros települést is.31 A káptalan befolyása nyilvánvalóan nagyon megnehezítette Óbuda fejlődését.32 Jóllehet Óbuda és Buda között semmilyen jogi kapcsolat sem volt a középkorban, azért kellett mégis szót ejtenünk az előbbiről, mert az új város ennek nevét vette át. Lehetséges azonban, hogy a későbbi főváros területét eredetileg Budának nevezték. A korai Buda területén jöhetett létre Budafelhévíz, Szentjakabfalva (utóbbit a középkor végén Óbuda bekebelezte), valamint az újabb Buda.33 Óbuda határa tehát messze délre húzódott, erre utalnak a budai cliciumra vonatkozó adatok is. 1267-ben IV. Béla a margitszigeti kolostornak ajándékozott hét hajóst, akik a budai cliciumhoz tartoztak.34 Eszerint Óbuda egy clicium központja volt, és a hozzá tartozó szolgáló népek a környéken laktak. A budai cliciumhoz szőlőművesek (vinitores) is tartoztak.35 A clicium, melynek központjában egy élelmiszerraktár állt, a szolgáló népeknek a királyi asztal ellátását szolgáló szervezete volt.36 Hasonló cliciumot találunk a Somogy vármegyei Segesden is, melyet egyébként ispánságnak (comitatus) is neveztek.37 38 Ezért valószínű, hogy az újabb Buda eredetileg szintén egy clicium tartozéka volt/8 30 FÜGEDl 1959. 35-39. p.; GyÖRFFY és Kubinyi fejezete Budapest történetében (ld. fent, 8. j.). A királyi (később királynéi) palotáról ld. Gerevich 1962. 372-382. p. A birtokmegosztó oklevél legjobb kiadása: Bártfai Szabó 1938. 66-73., 346. sz. 31 Vö. STOOB 1961.37. p. II. András egyik oklevelében különbséget tesz Óbudán a „ villa " és a „ civitas ” között. Az elsőben „cives et hospites", a másodikban feudális elemekből álló lakosság élt. BTOE I. 12. p.: „statuimus, ut nulli eandem villam inhabitanti tam civi quam hospiti, cuiuscunque ordinis seu conditionis fuerit, liceat conferre aliis quibuslibet in preiudicium et dampnum Budensis ecclesie domos vel vineas seu quaslibet res immobiles infra eiusdem ville positas territorium [...] Preterea ut nullus incolarum predicte Budensis civitatis tam de custodibus regie domus, quam de familiis iobagionum, comitum videlicet et prelatorum, ibidem comorantibus a iudicio prepositi et ecclesie [...] aliqua occasione se subtrahere audeat...” Erről az oklevélről ld. KUMOROVITZ 1972. 7-37. p. 32 FÜGEDl 1959. 31-36. p. 33 Kubinyi 1961a. 125-126. p. és 139. p. 206-207. j. 34 BTOE I. 95. p.: „libertinos nostros, ad clicium nostrum Budense pertinentes, de Calidis Aquis et de Yneu, qui nobis servire debebant in navibus usque Strigonium et usque Insulam Magnam.” 35 BTOE I. 134. p.: IV. László az esztergomi káptalannak ajándékoz „quandam villam seu terram nomine Epei in comitatu Strigoniensi existentem ad mensam regiam seu ditium regale de Buda pertinentem, cum vinitoribus ipsi terre asscriptis, qui regibus Hungarie [...] certam vini quantitatem annuatim ratione servitutis ab antiquo eis inposite consueverunt ministrare”. 36 IV. László 1274-ben is annuos quinquaginta acones frumenti totidemque brasy de elicio Regali adott a sárosi Ágoston-rendi remetéknek. Wagner 1780. 514. p. 37 KUMOROVITZ 1953. 64., 136. sz.: Izabella királyné 1276-ban a veszprémi püspöknek ajándékozott „populos vinidatorum nostrorum [...] sicut ad comitatum seu clicium nostrum Segesdiensem pertinebant”. A herényi hospesek is a segesdi ispánhoz tartoztak, és kötelesek voltak pabulum, quod uulgo dicitur uamzab, ad Clicium portare. ENDLICHER 1849. 507. p. 38 A clicium szó valószínűleg szláv eredetű, és kulcsot jelent. Vö. Sasinek 1893. 13. p. További említéseit ld. BARTAL 1901. 134. p.
