Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)

Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához

Burgstadt, Vorburgstadt és Stadtburg. A középkori Buda morfológiájához 41 Ha csak a morfológiai típust tekintjük, akkor gyakorlatilag két lehetőség adódik: a Spornanlage-n álló várhoz utólag alapítják a várost, vagy pedig együttes alapításra kerül a sor. (Vorburgstadt esetében a vár utólagos létesítése ritkaság, hiszen a döntő a helyfok megerősíté­se.) Korábban a vár és város együttes alapítását tételeztem fel a livlandi analógiák alapján, ” eu­rópai áttekintésünk azonban a vár elsődlegességét is megengedi. A Vorburgstadt-típus időbeni elterjedése viszont - tekintve különösen a szomszéd Ausztria példáját - azt sem tenné lehetet­lenné, hogy a vár a 13. század közepe, azaz a mongol betörés előtt épült legyen. A budai vár ása­­tója, Gerevich különben, újra értékelvén a palota területén előkerült falmaradványok relatív kronológiáját, újabban ezt a nézetet vallja.99 100 Vorburgstadtról azonban csak azóta lehet beszélni, mióta a várat és a várost közös fal zár­ta körül. Ezt az utóbbi évek régészeti kutatásai alapján pontosan lehet datálni: az egész várhegyi fennsíkot egy 13. század közepén épített egységes fal övezte. Ennek maradványait mind a város több helyén, mind pedig a királyi palota körül megtalálták.101 Több helyen a fallal korábbi épít­ményt iktattak ki, amelynek maradványait a fal alatt megtalálták.102 Ez persze azt jelenti, hogy a vár- és városfal ugyan valóban az 1241-es mongol betörés, azaz Buda jogi értelemben vett vá­rosalapítása után (ami 1244 után, egy Pestről történt Siedlungsverlegung formájában ment vég­re)103 épült fel, de a várhegy már előtte sem volt lakatlan. A várhegy lakottságát az alapítás előtt már az eddigi kutatás egy része elsősorban történe­ti források alapján feltételezte,104 ez azonban csak hipotézis volt, és az egyes kutatók nézete részleteiben eltért egymástól. Lócsy Erzsébet vette észre, hogy az egyik kimutathatóan a 13. század közepén épült házat egy másik építmény megelőzött. Ez a ház kb. a város közepére esik.105 106 Azóta a feltárt „városalapítás” előtti házak száma megsokszorozódott. így H. Gyürky Katalin a későbbi domonkos kolostor környékén talált ausztriai kerámiával datált településma­radványokat, amely e szerint a 13. század első felére tehető.100 Zolnay László a királyi palota későbbi északi előudvarában ugyancsak kőházakból álló és 1241-et megelőző települést ta­lált.107 Tekintve, hogy Buda kétség kívül az 1244-ben még Pest javára kiadott kiváltságlevelet használta, és első pecsétje is a balparti város pecsétjének átvétele volt,108 109 ezek a településma­radványok nem a városjoggal ellátott településhez tartoztak. Milyen jellegű település lehetett azonban akkor itt a várhegyen?100 A későbbi palota észa­ki előtere alatti települést ásatója „falusiasnak”, allodiálisnak tartja.110 Nem beszélve arról, hogy ez a meghatározás ellentmondásos, hiszen az allodium a magyar forrásanyagban majorsá­99 KUBINYI 1962. 165. p. 1 oo Gerevich 1976.47-51. p. 101 Gerevich 1966. 32-39. p.; H. GyüRKY 1972. 33-37. p.; H. GYÜRKY 1976. 383. p. skk.; H. GyüRKY 1978. 30-49. p.; Zolnay 1977. 25-29. p. 102 H. GYÜRKY 1972. 36-37. p.; ZOLNAY 1977. 29. p. skk. 103 Kubinyi 1972b. 101. p. skk. 104 így Gerevich 1952.; JANKOVICH 1959.; FÜGÉD! 1961.; Kubinyi 1961. Mindez idézve és indokolva KUBINYI 1972b. 25-30. p. 105 LÓCSY 1969. 108. p.; LÓCSY 1971. 219. p. 106 H. GYÜRKY 1972. 37^t5. p. 107 ZOLNAY 1977. 15. p. skk., 29. p. skk. 108 Kubinyi 1972b. 70., 78. p. skk. 109 Illetőleg esetleg több település, mivel a H. Gyürky által ismertetett maradványok úgy látszik, hogy a várhegy északkeleti lejtőjén kialakult későbbi külvároshoz csatlakoztak. H. Gyürky 1972. 45. p. 110 ZOLNAY 1977. 15. p. skk.

Next

/
Thumbnails
Contents