Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához
42 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete got,111 és nem falut jelent, ezek a házak azonban nem tartozhattak majorsághoz, és a falusias jelleg is megkérdőjelezhető. Jelenlegi tudásunk alapján ilyen korai kőből épült falusi házak nem voltak Magyarországon.112 Import kerámia,"3 vassalak rögök, öntőtégely töredékek is kézművességre utalnak, ezen kívül kőcsatorna is került elő.114 Megjegyezzük, hogy a középkori Esztergom városában az Árpád-korból találtak hasonlóképp salakmaradványokat, de ötvösmühelyre utaló tárgyakat is, mégpedig fóldbeásott házakkal, bár a későbbi királyi város területén zömében kő- és faházak álltak, ott sem hiányzott a földbeásott ház.115 A városalapítást megelőző települést tehát már városiasnak kell tartanunk, azonban olyannak, amely még nem rendelkezett a teljes városi kiváltságlevéllel."6 Mindezek alapján azt állapíthatjuk meg, hogy Buda meglévő előzmények után a városjog megszerzésével (a pesti németek áttelepülésével) egyidőben vált Vorburgstadttá, a városfal megépítése által. Ennek az erődített városnak védelmét elsősorban - a többi hasonló város mintájára — a déli sarkantyún épült és a Duna-Ördögárok összefolyása felett emelkedő vár látta el. Védték azonban a várhegy háromszögének két északi sarkát is. Északkeleten a Kammerhofnak nevezett, és talán királynéi birtokközpont szerepét játszó építmény állott, ennél kaputornyot tártak fel, amely a hegyoldalban és a Várhegy és a Duna közti külvárossal való összeköttetést is szolgálta.117 118 119 De torony állott a várhegy északnyugati sarkán is."8 Buda települési morfológiája tehát beleillik az európai képbe, sőt annak inkább egy korábbi, leginkább a 12. század közepe - 13. század közepe közti típusát jelentette."9 Acta Archaeological Academiae Scientiarum Himgaricae 33. (1981) 262-177. p. Eredeti címe: Burgstadt, Vorburgstadt und Stadtburg. Zur Morphologie des Mittelalterlichen Buda. in Szabó 1975. 55. p. 112 HOLL 1970. 365-378. p.; Kovalovszki 1971. 27. p.; HOLL 1979. 33. p. skk. 113 H. Gyurky 1972. 37^40.; ZOLNAY—BOLDIZSÁR 1977. 173. p. skk. 114 ZOLNAY 1977. 29., 31-35. p. A palota Gerevich által vezetett, az imént idézetthez helyileg csatlakozó ásatásán is került elő vassalak, amelyből az ásató fegyvergyártásra következtetett. Gerevich 1966. 152. p. A várhegy északi felén is került elő vassalak. H. GYÜRKY 1972. 40. p. 115 Horváth-Kelemen-Torma 1979. 151-155., 163., 175-180. p. 116 ZOLNAY 1977. 110. p. skk. úgy véli, hogy ez a későbbi királyi palota északi előterében épült település a várhegytől délre eső Minor Pest nevű település része volt, avval függött össze. Szerinte az amott a második világháború előtt feltárt vermek, pincék és lakóhelymaradványok az általa a várhegyen feltárt településhez tartoztak. Sajnos, ezzel a tetszetős elképzeléssel szemben mind régészeti, mind logikai érvek vethetők ellen. Nagy a korábbi Minor Pest és későbbi Tabán helyén többek közt gödröket, cölöplukakat talált, amelyekből inkább lehetne az Árpád-kori falusias építkezésre következtetni. Nagy 1936. 26. p. skk. Garády az általa feltárt (és a Zolnay által a várhegyiekkel rokonított) kőházakat a zömében későbbi leletanyag és faragott kőemlékek alapján a középkor későbbi századaira datálta. GARÁDY 1945. 399-443. p. Persze elképzelhető, hogy ezek a házak a terület folyamatos lakottsága következtében már az Árpád-korban épültek, de ez nem bizonyítható. A két település összekapcsolásának másik nehézsége, hogy a Garády által a völgyben és a Zolnay által a hegyen feltárt házak közt közel 600 m távolság és kb. 50 m szintkülönbség van, így tehát nem igen tartozhattak egymáshoz. 117 ZOLNAY 1968b. 40-58. p. Az épület esetleges királynéiságára, egyben az ezzel ellentétes nézetekre ld. KUBINYI 1972b. 56-61. p. 118 H. GYÜRKY 1978. 47. p. 119 Az alaprajzokat Kuczogi Zsuzsa rajzolta. Valamennyi azonos léptékű, hogy ezek egymással összehasonlíthatók legyenek.
