Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához
40 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete nus technicus mellett és ellen lehet érveket felhozni. Úgy véljük, hogy a Stadtburg terminus az egyetlen, amelyet nagyjából pontosan lehet alkalmazni, még akkor is, ha nem mindig így alkalmazzák. A Stadtburg, azaz a városi vár, olyan vár, amely nemcsak városban van, hanem csak a várostól függően van funkciója. Ide számíthatók tehát a négy-, vagy többszögletes alaprajzú városok sarkain emelt várak, a városon belül, de a városfallal nem összekötött várak, erődített lakhelyek, az egyszerű lakótornyokat nem számítva. Természetesen nem tartoznak ide azok a nagy várak, amelyeket később körülvett a város. Nem nevezném továbbá Stadtburgnak a háromszög alakú városok két hosszanti oldala által befogott szögben épített várakat, itt ugyanis a vár szerepe az elsődleges, még ha természetesen kivételek lehetségesek. A Burgstadt-Vorburgstadt terminusok problémája nehezebb. Az nyilvánvaló, hogy a Johansen-féle Vorburgstadt, vagy „Stadt auf dem Schilde”93 típus nem korlátozódik a Baltikumra, csak máshol Burgstadtnak nevezik. A három kifejezés közül kétség kívül a „Stadt auf dem Schilde” a legkifejezőbb: a város valóban a vár pajzsa. A nehézséget csak az okozza, hogy nehéz terminológiai felhasználhatósága, hiszen bonyolult és hosszú. A Burgstadt lenne a legjobb kifejezés, ez ugyanis világosan utal a vár és város egységére, és ezen belül a vár elsődlegességére, valamint arra, hogy a város a vár szerepét tölti be. A problémák azonban talán még súlyosabban nyomnak a latban. Az elsőre - a leglényegesebbre - már utaltunk, Burgstadtnak hívnak egy korábbi településtípust is.94 Igaz, a korábbi Burgstadtok egy része - de csak egy részé-morfológiai hasonlóságot árul el a későbbiekkel (pl. Szczecin), de általában még két, egymástól időben is elválasztható településtípusról van szó. Nehéz az elválaszthatósága a másik várral rendelkező várostípustól is, a négy-, vagy többszögütől, hiszen ez is tölthet be vár szerepet (pl. Wiener Neustadt Magyarország ellen), igaz, itt nem a vár az elsődleges. Nem hibátlan a Vorburgstadt terminus sem. Itt a magaslaton épült vár alatti várossal, ami éppúgy lehet Vorburg-jellegű, téveszthető össze. Ennek ellenére ez a kifejezés jobban fejezi ki típusunkat, és ez nem téveszthető össze a négy, vagy többszögű város egyik sarkába épült vártípussal. Ezért változatlanul tartom korábbi nézetemet95 azzal a megjegyzéssel, hogy bár valóban főként a 12. század közepe és a 13. század közepe közt szokásos típusról van szó, későbbi példái is vannak. Ezek után térjünk vissza a középkori magyar főváros problematikájára. Budára valóban a legnagyobb mértékben ráillik a Vorburgstadt morfológiai típusa. Az elnyújtott hosszú háromszögalakú fennsík két hosszanti szára szögében, Spomanlage-ban foglal helyet a vár a középkorban a mainál bővízűbb Ördögárok-patak és a Duna összefolyása felett. A vár a hozzá hasonlóak mintájára a folyóparti utak és a Duna átkelőhelyét ellenőrizte.96 A vár valamivel alacsonyabb szinten fekszik, mint a város, mint ahogy arra már több példát idéztünk.97 A 13. század közepén alapított városnak kétség kívül a vár jellege volt a domináns, amit a város hivatalosan castrum megnevezése is igazol.98 Egy szempontból igen tanulságosan különbözik a többi Vorburgstadttól: az egyetlen nagyobb város köztük. 93 Johansen 1955.119-121. p. 94 Mitterauer 1973. 472. p. 95 Kubinyi 1962. 161. p. 96 GEREVICH 1952. 161. p. 97 A Vorburg is lehet magasabban fekvő, mint a vár, PIPER 1912. 10. p. 98 Az elnevezések összeállítása: KUBINYI 1972b. 30-33. p.; Vö. még GEREVICH 1966. 262. p. Budán a vár és a város együtt képezi a castrumot, de mindkét települési egység a másiktól függetlenül is az. Más értelmezés: ZOLNAY 1977. 25. p.
