Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához
38 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete lyek zöme később várossá alakult, mint pl. Krems, Ybbs, Tulln stb.78 Mások a Burgstadt kifejezést a 12—13. század folyamán alapított olyan városokra szűkítik le, ahol a vár és város egységet képez. Itt két időben és formában egymástól többé-kevésbé elváló típus különböztethető meg. A 12. század második felében a határ közelében tervszerű városalapításokra került sor. A várral rendelkező település ugyan először többnyire még nem élvez városjogokat, hanem csak Markt, piactere leginkább háromszög alakú. Ide tartozik többek közt Drosendorf, Waidhofen a.d. Thaya stb. A 13. század elejétől a már városként alapított település tervszerű négyszög alakú, mint ahogy piactere is az. Ilyen pl. Laa a.d. Thaya, vagy Wiener Neustadt.79 80 Az előző típus jellegzetessége, hogy leginkább háromszög alakú fennsíkon fordul elő. Itt is gyakori, hogy a vár a két hosszanti oldal által befogott szögben foglal helyet, mint Waidhofen a.d. Thaya (12. ábra), vagy a freisingi püspökök városa, Waidhofen a.d. Ybbs. (13. ábra./'" Van azonban arra is példa, hogy a vár nem oda került, de így is a fő támadási pontot védte.81 Wiener Neustadt más szempontból érdekes. Itt a fejedelmi vár a város délkeleti sarkában épült fel, mégpedig szabályos négytornyú Kastell-formában. Kisebb erődítmény volt az északnyugati sarkon is, a két másik sarok védelmét egy-egy kolostor szolgálta. Kolostor került az egyik kapu mellé is.82 Laa-nál a város északnyugati sarkába került a majdnem négyzet alakú vár.83 Mindkét város síkföldi és két következtetést vonhatunk le: a négyzetes alaprajzú várak a 13. századi osztrák Stadtburgok legfontosabb típusai,84 főleg a koldulórendi kolostorokat használják fel a város védelmére. Ez mutatható ki a 13. század végi Retz esetében is. A város délkeleti sarkára került a Stadtburg, a délnyugatiba a domonkos kolostor. Északnyugati sarkát egy torony, az északnyugatit az Althof nevű épület védte. (14. ábra./5 A középkori Magyarországon egy feltűnő negatívummal találkozunk. A vár-város azonos szintű párosítása szinte teljesen hiányzik. Mint láttuk, a korai Pécs sem egészen jó példa, hiszen a vár és a város közti szintkülönbség jelentős.86 87 Még a leginkább a nyugati határon található ilyen település. A négyszögletes alaprajzú Kőszeg alapított város 13. század második felében épült vára az északnyugati sarokra került, a városfalat a 14. század elején építették. (15. ábra./1 A burgendlandi Kismarton (Eisenstadt) nagyjából ötszögű települését a 14. század második felében övezik fallal, és ugyancsak 14. századra tehető a város északnyugati sarkában épült vár.88 Az ország többi részében - ha a templomerődöktől eltekintünk - a vár-város még ritkább. Erdélyben a szász Beszterce városa mellett a 13. század második felében épült vár a városfallal viszonylag későn lett összekapcsolva, a vár a nagyjából négyszögű város északi sarká78 Mitterauer 1970. 22. p. skk.; MITTE RAUER 1973. 474. p. skk.; MlTTERAUER 1976. 357. p. skk.; KNITTLER 1973. 21-27., 50-56. p., 154-156. p. E régi típusú Burgstadtok jelentős részének topográfiáját elemzi KLAAR 1963. 93-115. p. 79 Klaar 1971. 63. p.; Gutkas 1977. 143. p. 80 Rausch 1971. 15. p. skk., HdbHistSt. Österreich I. 599. p. skk. 81 Rausch 1971. 18. p. skk. 82 HdbHistSt. Österreich I. 614-617. p. Alaprajz: Planitz 1954. 19. p. 83 HdbHistSt. Österreich I. 373. p. skk. 84 Amit korábbi típusú városokba is beépítettek az újabbakhoz hasonló módon, pl. Traismauer esetében. Klaar 1974. 240. p. skk. 85 Rausch 1971. 22. p. skk.; Klaar 1977. 35. p. skk. 86 Fügedi 1969. 106-109. p.; Gerevich 1975. 262-266. p. 87 Holl 1970. 404-405. p. 88 HdbHistSt. Österreich I. 722. p. skk.; Klaar 1970. 36. p. skk.
