Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
370 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság képviselte követként az országot Velencében, ahol főként pénzügyi segély folyósítására szolgáló egyezményeket kötött.104 Volt egy szárazföldi út is, amely a Rába völgyéből kiindulva az alpesi osztrák tartományokon át vezetett Velencébe.105 A Magyarország és az itáliai államok közti kereskedelmi kapcsolatokban tehát hasonló kedvező földrajzi helyzet érvényesült, mint Bécs és Velence között.106 A magyar korona tartományai azonban kedvezőbb helyzetben voltak — mondjuk Csehországénál. Nálunk nem volt szükség a Marini-tervre, hogy a délnémetek közvetítő kereskedelmének kikerülésére közvetlen kapcsolatot létesítsenek Velencével.107 Mátyás a jelek szerint Bécs elfoglalása után el akarta odázni az osztrák főváros velencei kereskedelemre vonatkozó kiváltságainak megerősítését Buda érdekében.108 Talán az sem véletlen, hogy Bécs a magyar megszállás idején budai kereskedőktől vásárolt olasz posztót.109 Magyarország külkereskedelmi áruforgalmának struktúrája a középkor végén Buda és Pest szerepe az ország külkereskedelmében a 15. század végére tehát átalakult. Mielőtt azonban a középkor végi állapottal foglalkoznánk, meg kell kísérelnünk leírni az ország külkereskedelmi struktúráját. Ez akkor is nehéz lenne, ha fennmaradtak volna a külkereskedelmi forgalmat megvámoló ún. harmincadhelyek jegyzékei. (Ezt Erdélyben húszadnak hívják.) Szemben az egész ország területén szedett vásár-, út-, rév- stb. vámokkal, amelyek nagy részét uralkodóink eladományozták, a harmincad és a huszad az elidegeníthetetlen koronajavakhoz tartoztak, ami nem jelenti azt, hogy a királyok ne adták volna azokat bérbe, sőt esetleg zálogba.110 Kováts Ferenc kimutatta, hogy a külkereskedelmi értékvám az 1450-es években nem V3o-ad, hanem Vi7-ed volt,111 viszont az 1460-as évek elején egy pápai nunciusi jelentés 5%-os, azaz V20-OS vámról tud.112 Valószínű, hogy a középkor végén helyesebb az 5%-os értékvámmal számolni.113 Harmincadot csak egyszer kellett fizetni, erről igazolást állítottak ki, amivel a többi harmincadhivatalnál fizetés nélkül át lehetett haladni.114 Logikus az lenne, ha harmincadok csak a határon lettek volna. Láttuk azonban, hogy Pozsony városa a 15. század közepén a budai harmincadot is bérelte. Mit vámoltak el az ország közepén? Kováts úgy vélte, hogy azokat az árukat, amelyek a határszéli harmincadok elkerülésével jutottak az országba,115 azaz a csempészés megakadályozását szolgálták. 104 Fraknói 1877a. 1-44. p. 105 PICKL 1971b. 73-80. p.; Szakály 1973. 55-62. p. 106 MAYER 1909. 60-61. p.; Brunner 1949-50. 23-24. p. 107 Janacek 1962. 53-58. p. 108 LUSCHIN 1905. 767. p. 109 MAYER 1909. 150. p.; Haller 1962.474. p. Az olasz borok is magyarországi kereskedők közvetítésével jutottak Bécsbe: Baltzarek-Csendes et al. (Hrsg.) 1974. 51. p. Budai kereskedők bécsi befolyására Mátyás ottani kormányzata idején: KUBINYI 1978b. 67-87. p. 110 Pach 1990. Szervezetére a középkor végén ld. az 50. j.-ben idézett tanulmányaimat. 111 Kováts 1902. 19-22. p. Ezt alkalmazta Paulinyi Oszkár is: Paulinyi é. n. 169. p. 112 Relatio de statu et proventibus regni Hungáriáé tempore regis Mathie Nuncii Apostoliéi ejus temporis. Kiadva: Kovachich 1798. 30. p. Másik variánsa: Engel 1797-98. II. 16. p.; Ember Győző is az áru értékének huszadjával számol: EMBER 1988. 59. p. 113 Kováts adatai korábbi időre vonatkoznak. Pach Zs. P. is az 5%-os vámmal számol a középkor végén: PACH 1990. 81-83. p. 114 Kováts 1922.121. p. 1. j.
