Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban
344 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság 2. táblázat. A harmincadhivatalokon áthaladt árak vámértéke Év Buda-Székesfehérvár Szlavónia Pozsony-Sopron Összesen 1494/95 160 000 146 666 133 334 440 000 1523 426 666 106 666 160 000 693 332 Ugyanez %-ban 1494/95 36,4 33,3 30,3 100,00 1523 61,5 15,4 23,1 100,00 A pozsony-soproni harmincadon a német, míg a Szlavóniáin főképp az olasz áru haladt át. Ha még tekintetbe vesszük azt is, hogy a központi harmincadokon is vámoltak el nyilván olasz vagy Olaszországba irányuló árut, akkor egészen világos, hogy a Nyugatra irányuló magyar külkereskedelemben a Jagelló-korban legalább V3-ot tett ki az olasz áruforgalom ! Nem véletlen azonban, hogy a Jagelló-kor végére erősen esett a szlavóniai áruforgalom aránya. A sűrűsödő török támadások egyre kockázatosabbá tették Olaszország és Magyarország kereskedelmi összeköttetéseit. Egy évtized múlva szinte teljesen meg is szűnt itt a forgalom.61 Hozzá kell még tennünk, hogy mennyiségben az olasz áruforgalom kisebb volt a németnél, mert áruik általában értékesebbek voltak, úgyhogy kisebb mennyiség nagyobb értéket képviselt. A budai harmincad túlsúlyának okairól később szólunk. Német, lengyel és hazai kereskedők Budán Míg a Budán élő olasz kereskedők nem törekedtek a budai polgárjog elérésére, a német vagy lengyelországi eredetű kereskedőknél épp ellenkező a helyzet. Alig találunk olyan Budán élő német kereskedőt, aki ne lett volna a város polgára. Pedig a német kereskedelem is érdeklődött a magyar piac iránt. Közismert, hogy a legnagyobb német cég, a Fugger, a magyar réz exportjára a Thurzókkal alakított társaságon kívül is tartott fenn faktorátust az ország fővárosában.62 Rajtuk kívül is számos nagyobb és kisebb német cég folytatott kereskedelmet Magyarországgal.63 A Fugger és talán még egy-két nagy cég ügynökein kívül mindegyik cég képviselője felveszi egy magyar város, rendesen Buda polgárjogát. Az olasz kereskedők kivételével ugyanis64 az idegen üzletemberek működése elé számos akadály gördült. Ezeken azonban könnyen lehetett segíteni azáltal, hogy magyar kereskedőkkel 61 Ember 1958. 317. p., 20. j. A marhakivitelnek nagymértékű emelkedésének oka a 15. század közepéhez képest még kikutatásra vár. 62 WENZEL 1883. 21. p. skk.; JANSEN 1910.1. 69. p., részleteket közöl a Fuggerek budai fiókjának 1510. évi naplójából. 63 Wenzel 1883. 23. p. skk. A Grosse Ravensburger Handelsgesellschaft cimü dél-német kereskedőház Pesten is akart egy Geliegert létesíteni. SCHULTE 1923.1. 97. p. Különben a bécsi Gelieger alá tartozott a cég magyarországi kereskedelme. Uo. 471. p. skk. 64 Ld. 53. j.
