Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban
Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban 343 kárára is támogatta őket. Az olasz kereskedelem jelentőségét igazolja az a fent idézett adat is, hogy Mátyás uralkodásának csak utolsó 15 hónapjában (1489-90) olasz szövetekben 26 093 Ft-ot hiteleznek firenzei kereskedők a királynak, nem számítva azt az ismeretlen mennyiséget, amelyet esetleg készpénzben fizetett ki, továbbá a Beatrice királynénak, Estei Hippolit érseknek és az ország többi urának eladott árukat. Az olasz kereskedők Mátyástól elnyert és fentebb ismertetett privilegizált helyzetük miatt nem olvadtak be az ország kereskedő rétegébe. Zömük Budán élt, de magát itt is büszkén csak szülővárosa polgárának nevezte, és csak ritkán tette ki a „Bude commorans”, vagy „inhabitans” jelzőt. Nobilisnek, nemesnek címeztették magukat, hogy ezáltal is különbnek mutassák magukat a magyar polgároknál. így népszerűtlenné váltak - ezért és privilégiumaik miatt a városi szegény nép felkelései alkalmával célpontul szolgáltak. így az 1496. évi budai népmozgalom idején is megtámadták az olaszokat.53 54 Az olasz-magyar kereskedelmi forgalom értékének összegszerűségét könnyen ki lehet számítani a határvámoknak, az ún. harmincadoknak a jövedelméből. Miután a harmincad értékvám jellegű volt, a vámjövedelem összegéből meg lehet állapítani a vámokon átment áruk vámértékét. A kincstár az áruk értékének huszadát (!) szedte harmincadképpen.55 A harmincadjövedelmekről a Jagelló-kor első és utolsó évtizedeiből vannak összehasonlító adataink. Az 1494-95. évi kincstári számadáskönyv elkészítése idején a német kereskedelmi forgalomra nézve oly jelentős pozsonyi és soproni harmincadok 5000 Ft-ért voltak bérbe adva Harber Mátyás budai polgárnak.56 Ugyanakkor a szintén budai polgár Jungker Péter 6000 Ft-ért bérli a budai és székesfehérvári harmincadokat.57 A szlavóniai harmincadok bérletére csak néhány évvel későbbi adatunk van: 1500-ban Corvin János 5500 Ft-ért veszi bérbe.58 1 5 23 körül viszont a buda-székesfehérvári harmincad jövedelmét 16 000, a pozsonyiét 6000 és a szlavóniaiét 4000 Ft-ra becsülték.59 E tiszta hasznot képező 75%-hoz kb. 25%-ot kell számítanunk kezelési költség stb. címén, hogy a nyers vámjövedelmet megkaphassuk,60 és ezt az így nyert összeget kell hússzal megszoroznunk, hogy a vámokon áthaladt áruk vámértékét megállapíthassuk. Ezek szerint a Nyugat felé irányuló magyar áruforgalom a Jagelló-korban így alakult: 53 Ld. pl. Haussherr 1955. 21. p. Már az 1405. évi I. tv. 2. tc.-e eltiltja a külföldi kereskedőket a posztónyírástól és a kicsinyben való eladástót, és még vásárokon sem árulhatnak hat posztónál kisebb tételben (Corpus Juris). Később Budán és Pesten ez a vásárokon engedélyezve volt. Az olaszok; viszont Mátyás idején fel lettek mentve minden megkötöttség alól, még vásárokon kívül is. „Item waichen thurfen zu Offen durch daz jar hin aus messen und wegn, was sie wolln; habe sy by des konig Matiaschgo Zeiten erlangt durch die könig.” (MÜLLER 1934. V. 200. p.) Szatócsárut sem hozhatott be külföldi (uo ). 54 ÓVÁRY 1890. 809. sz. 55 EMBER 1958. 327. p.; Paulinyi szerint (Paulinyi é. n 169. p.) tizenheted rész volt a vám. 56 Engel 1797-98.1.127. p. 57 Uo. 126. p. 58 ThallÓCZY-HorváTH 1915. 143-144. p. 59 SCHEDIUS 1803a. 101. p. Nem említi ugyan a soproni, trencséni és árvái főharmincadokat, viszont a kassait (jövedelme 800 Ft) és az erdélyieket (háborúk miatt csak a tisztviselők fizetését fedezi) igen, és ezért úgy véljük, hogy az említett harmincadok jövedelme vagy igen alacsony, vagy pedig-és ez a valószínűbb -szervezetileg a pozsonyi, esetleg a kassai alá tartozik (Árva). 60 Paulinyi szerint (Paulinyi é. n. 169. p ).
