Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén
A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme... 323 pességet (legkevesebb öt város küldöttének kell jelen lennie), és bírságot kivetni a megjelenést elmulasztók ellen." Egymás közti ügyeikben sem tartották a tárnokszéket egyetlen bíróságnak. Különösen jól mutatja ezt Eperjes tárnoki város 1471. évi panasza. Noha Eperjes kiváltsága értelmében a város minden bíróság, kivéve az első helyen említett (!) személynök vagy a tárnokmester hatósága alól fel van mentve, mégis a szintén tárnoki város - Kassa az eperjesieket „non in dicte nostre personalis presentie vel magistri thavarnicorum nostrorum, sed aliorum quorundam iudicum presentiam in causam convenissent”.99 100 Számos hasonló esetet hozhatnánk fel, csak egy példát említünk még Buda történetéből: a város és Pozsony között a 15. század végén a pozsonyi árumegállító jog gyakorlása miatt kitört viszályban Ulászló király a feleket saját maga (és úgy látszik nem a personalis) elé idézi.101 A tárnokmesterről szó sincs. A tárnokszék jelentőségét a polgárság nem ismeri fel. Ezt mutatja az is, hogy onnan sok olyan tekintélyes várost kizártak a 15. század közepén, amelyek a nemesi bírótársak teljes kiszorulása előtt odatartoztak, és bírótársakat delegáltak, mint például Esztergom, Lőcse, Székesfehérvár és a bányavárosok.102 Közülük egyesek, mint Székesfehérvár, Esztergom és Lőcse, ezentúl közvetlenül a királyi személyes jelenléthez fellebbezték pereiket, és elérték mentességüket a tárnokszék alól. Később ebből egy másik városi fellebbviteli fórum, a személynöki szék alakult ki.103 Külön bírói szervezeteket hoztak maguknak létre mind az alsó-,104 mind pedig a felső-magyarországi bányavárosok105 és az erdélyi szászok is.106 A személynök viszont nemcsak a személynöki városok ügyeiben lett fellebbezési fórum (másodfokon), hanem harmadfokon ítélkezett a tárnoki városoknak a támokszéktől, vagy a bányavárosoknak a bányavárosi fellebbviteli széktől fellebbezett ügyeiben. A felsorolt, a tárnokszék hatósugarából kikerült városok gazdagság és erő szempontjából vetekedhettek a támokszékiekkel! Ezért igazat kell adnunk ifj. Szentpéterynek, akinek megállapítása szerint azáltal, hogy a hét, illetve nyolc város magáévá tette a támokszéket, annak fejlődése mellékvágányra siklott. A támokszék a magyar városok egységes bíróságából egy városcsoport, a budai jog alapján élő városok ítélőszékévé vált.107 Természetes tehát, hogy noha elvben bármely város továbbra is fellebbezhetett a tárnokszékhez, gyakorlatban kimaradtak a Budánál régebbi és magánjogukban a nemesi magánjoghoz hasonló jogot használó Székesfehérvár és Esztergom,108 vagy aZipser Willkürjogrend-99 Ifj. SzentpÉTERY 1934. 73. p. A tárnokszéki bíráskodásra: ECKHART 1946. 74-75. p. 100 IVÁNYI 1931-32.1. 488. sz. 101 MÓL Ft. Pozsony v. It. oki. 2218. sz. [MOL DF 240840 ] 102 Ifj. SZENTPÉTERY 1934. 69. p. Székesfehérvár ebben a korban igen jelentős kereskedőváros, vásárai híresek, elsősorban a szarvasmarha-kereskedelem központja. Vö. SZÉKELY 1960. 15. p. Kereskedői áru- és egyéb hiteleket nyújtanak más városok polgárainak, és ingatlanaik is vannak egyéb városokban. Vö. HÁZI 1921—43.1/5. 60., 147., 232. p. stb. Adózási szempontból a tárnoki városok közül csak Buda, Pest és Kassa fizetett többet az uralkodónak, tehát a többi tárnoki városnál jelentősebbnek kellett lennie. FEJÉRPATAKY 1880. 169. p. A többi, nem tárnoki várost a tárnokiakkal összehasonlítva szintén nem egy jelentősebb a tárnokiak zöménél. Lőcsét például többnyire mindig előbb említik Eperjesnél és Bártfánál, ha a három városnak valami közös ügye van. Vö. IvÁNYI 1910.1. 2873., 3206,3218 stb. sz; II. (kézirat a MOL-ban) 5584. sz. stb. A bányavárosok jelentőségét mutatja Nagybánya adója 1492-ben. FEJÉRPATAKY 1880. 168 stb. 103 HK 390. p. (pars III. tit. 8. §. 2.) A személynöki székre ld. még BÓNIS-DeGRÉ-Varga 1961. 16., 69-70. p. 104 Wenzel 1880. 62-65. p. 105 Uo. 98-99. p. Magyar Jogtörténeti Emlékek 1V/2. 42. p. skk. (1487-ben.) 106 Teutsch 1844. 91-92. p.; GOOSS 1940. 52. p. skk. 107 Ifj. SZENTPÉTERY 1934. 47 és 52. p 108 A magyar városi magánjog városaink kialakulásának idejében a nemesi magánjog hatása alatt állott, ehhez járultak a városi és hospesi kiváltságok. Előbbire ld. Kubinyi 1961a. 124. p. és KUBINYI 1961c. 644-645. p. A kivált-
