Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)

Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához

BURGSTADT, VORBURGSTADT ÉS STADTBURG A KÖZÉPKORI BUDA MORFOLÓGIÁJÁHOZ

A várkutatással foglalkozó irodalom viszonylag kevés figyelmet szentel a várossal közös védelmi gyűrűbe foglalt várakra.1 Erre a típusra a várostörténet írás már inkább felfigyelt akár a város védelmi szerepét vizsgálva,2 akár rámutatva a várra, mint városmagra.3 E morfológiai típus vizsgálata azonban még mindig nem mutat egységes képet. Bizonytalan a terminológusa is, amit csak bonyolít a várépítés 11-12. századi átalakulása előtti korszaka erődítménytípusainak bevonása is. C. Schuchhardt annak idején megkülönböztette a Volksburgot és a Herrenburgot.4 A várostörténet írás viszont a jogi értelemben vett város előtti típust, ami részben a Volksburggal esik egybe, Burgstadtnak nevezi, de ennek hívja az újabb várak mellett kialakult városokat is.5 Ez utóbbiak jelentőségével Kittel foglalkozott Westfáliában,6 viszont az általa ide sorolt városok egyik típusával megegyezőket találtak a Baltikumban. Ez utóbbiakat Johansen Vorburgstadtnak, illetve „Stadt auf dem Schilde”-nek nevezte.7 8 Szinte úgy tűnik, hogy ugyanazt a településtípust tájegységenként külön-külön felfedezik a kutatók.

Közel húsz éve annak, hogy felismervén a középkori Buda alaprajzi hasonlóságát néhány livlandi várossal, főleg Fellinnel, rámutattam arra, hogy a Johansen-féle Vorburgstadt-típushoz tartozik. (1-2. ábra.)* Johansen így írja le a típust: „an eine Burg in Höhenlage oder im Schutz einer Flusseinmündung lehnt sich in verlängerter Linie der seitlichen Schlossmauern ein zweites Verteidigungssystem an. Es umfasst das anschliessende Hochplateau oder den sich erweiternden Platz zwischen den Strömen bzw. der Seeküste, der von der Burg durch Gräben und Mauer getrennt ist. Dieser Platz wird zur Bebauung mit einer Stadt freigegeben, welche durch feste Mauern und Tortürme geschützt wird. Die Stadt ist auf der für die Verteidigung der Burg schwächsten Stelle angelegt und erhält dadurch eine natürliche Aufgabe der Verteidigung zugewiesen, die Burg wiederum schützt die Bürger auf der anderen Front... So basiert diese

1 PIPER 1912. 320. p. utal ugyan arra, hogy egy vár gyürűfala olykor az alatta fekvő város falában folytatódik, de ezen felül nem foglalkozik vele. A magyarországi várak történeti szerepét tárgyaló utolsó monográfia nem foglalkozik a városban épült várakkal. Fügedi 1977.

2 HAASE 1969b. 386-397. p

3 A topográfiai dualizmus pl. vár és kereskedőtelep kettőssége: Ennen 1972. 87-100 p. Ezzel szemben három magot, földesúri központot, távolsági kereskedő telepet („wik”) és kézműves piacot különböztet meg: Stoob 1961 36-27, p.; vö. még PLANITZ 1954. 165-168. p. „Es gibt nur sehr wenige Städte, die nicht im Anschluss an eine Burg entstanden sind, so dass man das Fehlen einer Burg als Ausnahme bezeichnen muss” [Nagyon kevés város van, ami nem várhoz csatlakozva keletkezett, úgyhogy a vár hiánya számít kivételnek. - A Szerk ], írja Blaschke 1970.356. p.; Schlesinger 1974.22. p. viszont felhívja a figyelmet, hogy a városban lévő várak különleges figyelmet érdemelnek.

4 SCHUCHHARDT 1931 1-2. p.

5 Mitterauer 1973. 472. p.

6 Kittel 1973. 74-82. p.

7 Johansen 1955.119-121. p.

8 KUBINYI 1962. 161 p.