Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - „Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához
32 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete Vorburg-Stadt auf dem Gedanken engster Zusammenarbeit von Stadtherr und Bürger.”9 Szerinte ez a típus csak Livlandban jöhetett létre a lovagrend és a kereskedők együttműködése következtében. A livlandi városok ezen jellegére az amerikai Leighley is rájött: a városok „organically articulated with the castles and definitely subordinate to them” voltak.10 11 Magam rámutattam arra, hogy ez a típus nem korlátozódott a Baltikumra. Ide tartozik pl. a francia Coucy is. A 12-13. századi társadalmi fejlődésből, a polgárság megerősödéséből magyaráztam létrejöttét. A városúr a külső ellenség ellen számított polgárai segítségére, ezért közös fal, vagy sánc védte őket, de azért magát is elválasztotta tőlük. A városalaprajz kettősséget bizonyít: a városúr és városa egymásrautaltságát és ellentétét. A típus korjelző is: a 12. század közepétől a 13. század közepéig szokásos." Gerevich László átvette és továbbfejlesztette megfigyeléseimet. Sajnálatosnak tartja, hogy a Vorburgstadt tipológiája meghatározásánál csak egy kis területet vizsgáltak, és rámutatott arra, hogy a Budai Vár morfológiailag az egész Közép- és Északkelet-Európában elterjedt népvár típusra vezethető vissza. Francia és olasz rokonságát is kimutatja, és végül megállapítja, hogy Buda e morfológiai típus egyik 12-13. századi alfajához, amelyet Vorburgstadtnak neveznek, áll legközelebb.12 Van ugyan aki kétségbevonja, hogy Buda a Vorburgstadt-típushoz sorolható, de nézetét sajnos nem indokolja.13 14 A továbbiakban ennek a Gerevich által felvetett igénynek szeretnék eleget tenni, és a budai településtípus eredetét, történeti helyét kívánom bemutatni. Terjedelmi okokból sem az analógiák, sem a szakirodalom idézésénél sem törekedhettünk teljességre. Morfológiailag, ahogy azt Gerevich megállapította, a budai várostípus kétség kívül levezethető a koraközépkori Volksburgok, vagy Burgstadtok egyik alfajából." Arra gondolunk, amikor a tulajdonképpeni vár mellett a Vorburg, azaz suburbium szintén erődítve van, és a két erődítés egymás folytatása. Későbbi hatását tekintve lényegtelen, hogy egyszerre erődítették meg őket, vagy pedig ahogy ez gyakoribb, a suburbium erődítése utólagos. Nem számíthatjuk ide azonban azt a típust, ahol a Vorburg körülveszi a várat. Már a földvárak korszakában, különösen a 9-10. században megtaláljuk a vár mellett az annak urait kiszolgálók gyakran szintén erődített lakótelepét.15 Ilyenekre különösen sok példával szolgál a szláv régészeti kutatás.16 Említhetjük Szczecint (3. ábra),17 9 Johansen 1955. 119-121. p. [,,A magaslati fekvésű vagy folyótorkolatban lévő várra az oldalsó fal meghosszabbított vonalában egy második védelmi rendszer támaszkodik. A körülöleli a hozzá csatlakozó magas platót vagy folyók, ill. tengerpart közti kitáguló teret, ami a vártól árkokkal és fallal van elválasztva. Ezt a teret szabadon hagyták, hogy ott egy szilárd falakkal és kaputornyokkal védett város épüljön fel. A várost a vár védelme szempontjából a leggyengébb helyen építették, amely egyrészt így elnyerte a védelem természetes feladatát, másrészt a vár a másik oldalon a polgárokat védte. így ez a Vorburg-Stadt a városúr és a polgárok szoros együttműködésének eszméjén alapul.”-A Szerk.] Ezt a legújabb irodalom is átveszi: Benninghoven 1976. 574. p. 10 [,,A városok szervesen illeszkedtek a várhoz, melynek egyértelműen alárendelték őket” - A Szerk ] LEIGHLEY 1939. 258. p. Vö. még DICKINSON 1962. 403. p. 11 KUBINYI 1962. 161. p. 12 Gerevich 1966. 261 p. skk. 13 FÜGEDI 1969c. 113. p. 122. j. 14 Mindkét kifejezés használatával szemben merülnek fel többé-kevésbé jogos ellenvetések. A Volksburgokkal szemben történész részről: MlTTERAUER 1973. 472. p. skk. A régész JANKUHN 1965. 62. p. arra mutat rá, hogy Schuchhardt szász Volksburgjai egy részét inkább Burgstadnak kellene nevezni. Ezzel szemben a Burgstadt kifejezést hibásnak tartja Hensel 1967. 73. p. 151. j. 15 NOVÁKI 1975. 46. p. 16 Leciejewicz 1969. 196. p.; Leciejewicz 1976. 44 p. skk. 17 Leciejewicz 1975.209-230. p.
