Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)

Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén

A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme...

309

madot is hozzáadja.19 Ezentúl a káptalan, ha nem egészen háborítatlanul is, állandó birtokosa maradt a teljes vámnak. Kíméletlen vámszedési módja miatt már a 14. században nézeteltérés támadt a káptalan és saját püspöke, Meszesi Demeter között.20 Ezzel az esettel kapcsolatban megtudjuk, hogy Váradon kétféle vámot szedtek: vásár- és kapuvámot. A vám olyannyira sújtotta a váradi és Várad környéki lakosságot, hogy a püspök kikényszerítette a káptalantól a vásárvám megváltását átalány fejében a környék püspöki és káptalani jobbágyai számára.21 A káptalan vásár- és kapuvámszedési jogával szemben azonban egyéb panaszok is merülhettek fel, mert 1409-ben Csáki volt erdélyi vajda mint Bihar megyei főispán a megye közgyűlésén tartott vizsgálatot a káptalan vámjoga ügyében. A vizsgálat a káptalant igazolta.22 Újabb nehézséget okozott a káptalannak, hogy a váradi püspök 1428-ban vásárjogot szerzett saját nagyváradi városrészei, Olaszi és Vadkert számára, ami miatt 1429-ben ellentét robbant ki a püspök és káptalana közt.23 Később kiegyeztek, és a káptalan e két helyen is megerősítette vámjogát. A vásárok között a vadkerti és olaszi vásárok lassan az eredeti vásárokat is felülmúlták.24 25

A nagy vámper az 1470-es években kezdődött. A per kezdetén a káptalannal szemben Erdély, később pedig Magyarország városai is pereskedtek. Az erdélyi városok ugyanis vonakodtak az általuk igazságtalanul magasnak tartott vámot megfizetni.23 Ezért a káptalan 1476. augusztus 1-jén királyi utasítást eszközölt ki, amelyben az uralkodó a káptalani vámjog kérdésében vizsgálatot rendelt el, amit az aradi káptalan és Bihar megye communitása 1476. augusztus 20-án per modum proclamatae congregationis teljesített is.26 A közgyűlésen kihallgattak hatvankét szomszédos Bihar megyei nemest, akik kisebb eltérésekkel ugyan, de lényegében mind a káptalan javára vallottak. Igazolta a vizsgálat, hogy a káptalan emberemlékezet óta egy régi registrum, azaz vámtarifa alapján szedte a váradi vásár- és kapuvámot, bár hozzátették azt is, hogy egy forint értékű áru után egy dénár vámot, azaz 1 %-os értékvámot szedtek. Végül írásba foglalták a régi tarifát.

A per azonban nem ezzel a vizsgálattal indult meg, hiszen a következő hónapban, szeptember 10-ére, az első ismert perbeli határnapra már perhalasztás útján került az ügy, tehát ez előtt már kellett egy korábbi terminusnak lennie.27 28 Eddig a per még csak a káptalan és Erdély összes szabad királyi városai között a vadkerti vásárvám ügyében folyt, most azonban Buda is beavatkozott a városok oldalán."8 A személynöki bíróság előtt indított pert ebben a perszakasz-19 AOIV. 292. p.

20 Meszesi Demeter püspök volt 1345-1372-ig. BUNYITAY 1883-1935.1. 181. p.

21 BUNYITAY 1886. 56-57. p.

22 ZsOlI/2. 6960. sz. Vö. BUNYITAY 1883-1935. II. 290. p.,3. j. Két évvel később a nádor is foglalkozott az üggyel.

23 Zsigmond vadkerti vásárszabadalmának szövegét Id. Várad-Vadkert tanácsának Kassa kérésére kiadott átiratában. MÓL Ft. Kassav. It. Schwartzenbach gy. 597. sz. [MOL DF 270636 ] Vö. BUNYITAY 1883-1935.1.293. p., II. 290. p.

24 Uo. III. 142. p., 5-6. j.

25 Uo. II. 290. p.

26 Ez a vizsgálat, illetve a róla készített jelentés a vámper megismerésének szempontjából elsőrendű fontosságú. Noha Berger (Id. 13. j.) közölte regesztáját, eddig nem használták fel. A király rendeletét és a közgyűlésről készített jelentést az 1492. évi per ítéletlevele őrizte meg. MÓL Ft. Beszterce v. It. oki. 182. sz. [MOL DF 247417 ] A per feldolgozásakor az 1478-as ítéletlevél ezen szövegét is fenntartó oklevelet vettük alapul.

27 MÓL DL 273. sz.

28 „.. .iudices et iuratos ceterosque universos incolas et mercatores liberarum civitatum nostrarum regalium partiam Transilvanarum”... mondja ekkor a király, azonban ugyanezen a határnapon már IV. Béla 1244. évi kiváltságlevelét is bemutatták, „per [...] iudicem et iuratos cives civitatis nostre Budensis, qui seipsos in eorum ac universorum concivium ipsorum personis cause huiusmodi intromittendo”. MOL DL 273. sz. Buda bírája a magyar Kovách István volt ekkor. Kovách harmincadíspán (azaz a határvámok felügyelője), pénzverő- és erdélyi só-