Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén
308 Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság nagyváradi káptalannal szemben részt vett Magyarország szinte valamennyi jelentős városa, és világosan megmutatkoznak az országos piac meglevő elemei, de korlátáik is.8 A nagyváradi vámper lefolyása A vámpert hosszú ideje ismeri történetírásunk. A kiváló szász történész, G. D. Teutsch már 1844-ben írt tanulmányt róla a nagy múltú szász tudományos folyóirat, az Archív des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde első évfolyamában.9 Dolgozatában nemcsak a per lefolyását ismertette, hanem az abban kiadott oklevelekből is többet leközölt, így az 1478-as tarifát és ítéletet is. 1857-ben Teleki József adott ki az 1476-1478-as per okleveleiből.10 11 Az 1492-es per kiadása elmaradt. Azonban az első vámper ismertetett anyagát sem tekinthetjük teljesnek. Az oklevélkiadók a szászok levéltári anyagát használva a többi város ügyében kiadott ítéletleveleket nem ismerték. Ezekről, sajnos, csak részleteiben, egy másik, az 1496. évi zsitvatői vámper tudósít bennünket." A nagyváradi per feldolgozásával, Teutsch és Teleki kiadásai alapján, sokan foglalkoztak. 1883-ban Bunyitay Vince írt részletesen - és állásánál fogva (nagyváradi kanonok volt) a nagyváradi káptalan szempontjából - a perről.12 Bunyitay könyve megjelenése óta azonban a forrásanyag bővült: megjelentek a besztercei városi levéltár középkori okleveleinek regesztái, és ezáltal a szakirodalom tudomást szerezhetett az 1476-1478-as per addig ismeretlen okleveleiről, a káptalan védekezéséről 13 Ezt a kiadást azonban senki sem használta fel, és így továbbra sem lehetett az 1478-as tarifarendezést az azt megelőző állapottal összehasonlítani. A későbbi irodalom továbbra is Teutsch, Teleki és Bunyitay nyomán haladt. Az utóbbi években is többen foglalkoztak a perrel, így Mályusz Elemér14 és Elekes Lajos.15 Nagyváradon a káptalan vámjoga évszázadokra nyúlt vissza. Vásár-vámjogát I. László király adományából vezette le,16 ezt azonban nem tudta igazolni, és így vámjoga alapjául Imre király 1203. évi kiváltságlevelét tekintették.17 Imre ekkor a káptalannak adta a Bihar megyei falvak és vásárok királyt illető vámjövedelmének kétharmadát. A vám birtoklását a káptalan nem élvezhette zavartalanul. Már 1284 és 1285-ben hallunk vám- és vásárjogaikkal szemben támasztott nehézségekről.18 A 14. század első felében jogaik további sérelmeket szenvedtek. Nagy Lajos király ezért 1342-ben visszaadja a káptalannak - az ezek szerint időközben elvesztett - káptalani vámrészt, amelyhez az eddig az uralkodó birtokában maradt utolsó vámhar-8 A per feldolgozása annál is fontosabb, mert Buda és Pest jelentős szerepet játszott benne, és erre az eddigi irodalom nem mutatott rá eléggé. 9 Teutsch 1844. 10 Teleki 1852-63. XII. 11 MÓL Ft. Pozsony v. lt. oki. 2173. sz. [MOL DF 240797.] 12 Bunyitay 1883-1935. II. 290-294. p. 13 Berger 1895. 289-291. sz. 14 Mályusz 1953a. 169. p. 15 ELEKES 1955. 12. p. Rajtuk kívül az utóbbi években Szűcs is foglalkozott az első perrel (SZŰCS 1955. 109. p.), időpontját azonban sajtóhibával 1467-re helyezi. A régebbi irodalomban Sólyom Jenő hasznos vámtörténeti kompilációja (SÓLYOM 1933.) meg sem említi a vámpert! 16 Bunyitay 1886.56. p. 17 RegArp I. 207. sz. 18 Bunyitay 1883-1935.1.123. p., II. 290. p. l. j.
