Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza
28 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete na-, 17 a Nagyboldogasszony-plébániákhoz tartozó, 21 bizonytalan (azaz: 56,8, 19,3 és 23,9%). 1510-ben viszont 90 a Magdolna-, 42 a Nagyboldogasszony-plébániák területén lakó, 21 bizonytalan (azaz: 58,8,27,5 és 13,7%). Nyugodtan állíthatjuk tehát, hogy a vámegyedben a szőlőbirtokosok kétharmada a Magdolna-templom körzetében lakott, ami érthető is, ha arra gondolunk, hogy itt állt a legtöbb bérház. 2. táblázat. Buda lakosságának városrész szerinti megoszlása az 1505. és 1510. évi bortizedlajstromok alapján Városrész 1505 1510 szám % szám % Vár 88 27,3 153 29,5 Falakon belüli külvárosok Tótfalu 13 4,0 19 3,7 Taschental 9 2,8 16 3,1 Szentpéter 136 42,2 192 37,1 Szentistván és Szentmihály 16 5,0 35 6,8 Megállapíthatatlan 4 1,3 24 4,5 Falakon kívüli külvárosok 1 Alhévíz és Kelenföld 12 3,7 12 2,3 Logod 27 8,4 33 6,4 Felhévíz 17 5,3 34 6,6 A három főcsoport összesítése Vár 88 27,3 153 29,5 Falakon belüli külvárosok 178 55,3 286 55,2 Falakon kívüli külvárosok 56 17,4 79 15,3 Összesen 322 100,0 518 100,0 Noha 1505-ben jóval kevesebb személynél adták meg a lakóhelyet mint 1510-ben, az arány a három fő csoport között nem változott lényegesen. Táblázatunk - tekintve Fel- és Alhévíznek a ténylegesnél alacsonyabb arányát-tehát azt mutatja, hogy a Mohácsot megelőző évtizedekben a főváros polgárságának mindössze csak egy negyede élt a Várban. (Az arányszám talán még alacsonyabb, hiszen szőlőbirtokosokról, nem nincstelen plebejusokról van szó, viszont táblázatunk nem tartalmazza a nem polgár lakosságot: a zsidókat és a feudális urakat,
