Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A várnegyed és környéke középkori helyrajza
A várnegyed és környéke középkori helyrajza 29 akik a Várban laktak. Ez kiegyenlíti a külvárosi plebejusok arányát.) Az is nyilvánvaló, hogy a főváros legnépesebb kerülete ekkor a Szentpétermártír volt. Buda külterülete Buda városának eredeti határa igen szűkös lehetett. A mai Rózsadomb és az attól északnyugatra eső terület nagyobbrészt Felhévíz tartozéka volt, egészen a nyéki, gercsei és óbudai határig (ez utóbbihoz számítjuk Szentjakabfalvát is). A Gellérthegy és annak déli nyúlványai Kelenföld határát alkották. Ennek a területnek északi részét ugyan meg tudta szerezni a székváros, amikor Alhévízt bekebelezte, de területe ezzel nem gyarapodott jelentősen. A város tulajdonképpeni határa tehát lényegében a mai XII. kerületre esik, és valószínűleg itt kell keresnünk azt a Nándor nevű falut is, amelynek földjét a város a 14. század elején kebelezte be.121 Adataink alapján azonban a szép számban fennmaradt budai szőlőhegyneveket nem tudjuk ezen a területen elhelyezni, a szőlőhegyeket pontosan azonosítani.122 Felhévíz külterülete Eredetileg Felhévíz tartozéka volt a mai II. kerület délkeleti fele és feltehetőleg a Vérmező is. Legalábbis 1290 körül az esztergomi (és rajta keresztül a felhévízi) keresztes kon vent tizedkörzetét úgy határozták meg, hogy az - többek közt - Nyék és Nándor faluk, a zsidó temető és a budai Várhegy között terül el.123 A zsidó temető az Attila és Alagút utcák tájékán feküdt, tehát itt kereshetjük Felhévíz határát is. (Megjegyzendő persze: nem elképzelhetetlen, hogy a határ a későbbiekben megváltozott. Logod ugyanis itt, az eredetileg felhévízinek számító területen alakult ki, és nyilvánvalóan szűk határát a Vérmező alkotta.) Nyék falu helyét a Tárogató köz táján találták meg, a felhévízi határ nem a beépített területig, hanem a falu külterületének széléig tartott, amit viszont nem tudunk meghatározni. Mivel azonban Kimc ispán majorját a mai Szépilona táján kell keresnünk, ez pedig a jelek szerint a felhévízi határhoz tartozott, a Nyék és Felhévíz közötti választóvonal talán a mai Budenz vagy Bognár utca környékére tehető. Felhévíz területe különben talán a mai Zugliget egy kis részére is kiterjedt, hiszen Nándort felthetőleg itt kereshetjük. Felhévízt északról Szentjakabfalva és Tobsa, nyugatról talán Gercse, végül a már említett Nyék, Nándor és Buda határolta. A területére esett egy királyi vadászkastély (hacsak nem a nyéki kastéllyal cserélték össze),124 valamint a Kunc ispán majora. 121 MonStrig 111 157-158. p ; BÁRTFAI SZABÓ 1938. 24. p. 128. sz ; MÓL DL 2172,42912. és 6296. 122 Egyedül az 1531. évi sasadi tizedlajstrom néhány szőlőhegye azonosítható, amennyiben hihetünk egy 1698. évi tanúvallatásnak. Eszerint az Isten kútja a mai Budaörsi út 110. telke helyén állhatott. Az Isten kertje a mai Gazdagrét lehetett. E mögött helyezkedhetett a Kányakapu dűlő. A Mázas dűlőt a keserűvízforrások vidékével lehet azonosítani. Az Isten kútját különben egy 1684. évi levél is említi. Hosszú ideig egyedül az Akasztóhegy őrizte meg a nevét, amelyet 1847-ben kereszteltek át Dobogóra: GÁRDONYI 1945a. 385-387. p. 123 Bártfai Szabó 1938. 24. p. 128. sz. 124 Regesta Imperii XI/1. 31. sz.; Nyék falura: ALTMANN 1973.; A királyi vadászkastélyra: FELD 1993. (Mindkét tanulmány idézi a korábbi irodalmat is.)
