Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - A budai vár udvarbírói hivatala (1458–1541). Kísérlet az országos és a királyi jövedelmek szétválasztására
264 A királyi székhely és a főváros a híve élesen támadta Bornemisszát. A vámagyság már hamarább bárói officiummá vált. Akkor, amikor a Jagelló-kor elején Ráskai Balázs udvarbíró és várnagy főkamarás, majd tárnokmester lett, az udvarbíróságról ugyan lemondott, de vámagyságot megtartotta. Utódaiul is csak bárókat neveztek ki.176 János király alatt az egyesített udvarbíróság és vámagyság már az ország bárói közé számított: legalábbis a király egyik privilegiálisában a következő bárók vannak feltüntetve: Gritti kormányzó és kincstartó, Bánffy János nádor, Werbőczy főkancellár, Nádasdy alkormányzó, Athinai Simon budai provizor és vámagy, valamint Bekényi Benedek személynök.177 Ezáltal a király szempontjából megszűnt az értelme a kincstartóság és a provizoratus különválasztásának. Ferdinánd ezt azzal oldotta meg, hogy a várnagyot és provizort a kincstartó elnöklete alatt működő kamarába osztotta be tanácsosként, a kincstartónak így megnövekedet hatalmát pedig a kollegiális szervezettel korlátozta. János király viszont uralkodása végén Fráter György személyében egyesítette a kincstartóságot, vámagyságot és udvarbíróságot. Előtte nyilván Fráter György személye látszott garanciának a kincstartóság bárói befolyás alá kerülésével szemben. A további fejlődést Buda eleste akadályozta meg. FÜGGELÉK A BUDAVÁRI UDVARBÍRÓK NÉVSORA Parlagi László 1458. szeptember 19-1461. május 8. (Észt. kpt. m. lt. Lad. 45. fasc. 6. nr. 10. [MOL DF 237513.]; MÓL DL 15579.) Középnemesi származású, utána nándorfehérvári (1461. augusztus 17. Észt. kpt. m. lt. Lad. 26. fasc. 3. nr. 4. [MOL DF 236426.]), majd nagyszombati kapitány. (1463. július 4.: MÓL DL 44688.) Besenyői Bertalan deák 1462. április 20-1463. augusztus 30. (MÓL DL 45042- MÓL DL 15868.) Kisnemesi származású, utána kincstartó lett, (1. még KUBINYI 1957. 29. p.). G áj i Horváth Gergely 1464. szeptember 14-1465. április 13. (IVÁNYI 1910.1. 1546.sz.; MÓL DL 16186.) Középnemes, előtte diósgyőri várnagy, provizoratusa idején egyúttal budai vámagy is. Czoborszentmihályi Czobor Mihály 1467. január 18. (MÓL DL 16470.) Volt familiárisa Ország Mihálynak (1437: MÓL DL 14738., Fügedi Erik szíves közlése), Mátyás uralkodása elején budai vámagy, tekintélyes középbirtokos nemes, aki Parlagival közösen szerez birtokokat. (Pl. MÓL DL 15240., 15607. stb.) Ld. még rá és birtokaira: DUDÁS 1894. 28. p. Enyingi Török Ambrus 1468. november 2. (TELEKI 1852-63. XI. 355. p.) Középnemes, akinek élete tipikus példája a familiáris-karriernek. Először az Újlaki család familiárisaként várnagyi tisztet visel (MÓL DL 15268., 15552.), majd átlép a Kanizsaiak szolgálatába: szintén várnagy lesz (1461 : MÓL DL 15624.), nem mulasztva el közben a birtokszerzést sem (MOL DL 15630.). Csak rövid ideig marad a Kanizsaiaknál, mert már a következő évben a királyi udvar familiárisa (1462: MÓL DL 88382.). Itt rangban emelkedik: a király Sopron városkapitányává nevezi ki, azonban úgy látszik panaszokat adnak be ellene, amiért 176 Ld. a Függelékben. 177 1531. január 9: PETTKÓ 1889. 310. p.
