Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)

A királyi székhely és a főváros - A budai vár udvarbírói hivatala (1458–1541). Kísérlet az országos és a királyi jövedelmek szétválasztására

A budai vár udvarbírói hivatala (1458-1541)

265

Mátyás leváltja, sőt le is tartóztatja (1465: HÁZI 1921—43. 1/5. 163-164. p.). Kegyvesztettsége nem tarthatott sokáig, hiszen ezután lesz budavári provizor. Ettől az állásától megválva visszatér az Újlakiak szolgálatába: Újlaki Miklós boszniai király őrá, mint a jajcai vár udvarbírójára bízza Bosznia pénzügyigazgatását. (1473: MÓL DL 88544.; KUBINYI 1958b. 381. p.); 1479-ben Szörényi bán (ÁLDÁSY 1897. 33. p.).

István deák 1473. február 22-augusztus 15. (GYÁRFÁS 1870-85. III. 672-675. p.)-Feltehetően azonos azzal az Ermen István budavári provizorral és várnaggyal, akinek Mátyáskori provizoratusára még 1521-ben is visszaemlékeznek (uo. 744., 746-747., 752., 755-756. p.). Ermen a budai magyar patriciátus egyik vezetője volt, noha nevének tanúsága szerint örmény származásúnak kellett lennie. (Többször említik „Armenus”-nak is.) Olykor a származását jelölő vezetéknév mellett a lakhelyét jelölő Budai nevet is használta. Már 1446-ban a budai ferences templom egyik gondnoka, tehát tekintélyes polgár (MÓL DL 93040.). 1457-58-ban kimutathatóan városi esküdt (Észt. kpt. m. lt. Lad. 53. fasc. 3. nr. 12. [MOL DF 238096.]), 1460-61-ben, 1462-63-ban és 1466-67-ben Buda város főbírája (MÓL DL 15766., 15785-87., 16335.).

Török Pál 1474. június 3. - 1476. február 13. (BFL ME 9. sz. [MOL DF 286056.. kiadása: Budai mészárosok 350-352. p.]; Kassa v. lt. Schwartzenbach gy. Appendix. 18101. sz. [MÓL DF 271200.]) Kisnemes lehetett, nem mutatható ki rokonsága Török Ambrussal.

Fiber Benedek 1476. május 5-1480. május 13. és 1481. április 1. között (Bánffy Oki. II. 272. p.; Zichy XII. 308. p.; BÁRTFAI SZABÓ 1938. 1078, 1080. sz.). Már budavári udvarbíró és visegrádi várnagy, amikor Mátyás király őt „a rusticitatis et ignobilitatis statu” megnemesíti. (14.76. június 10. MOL DL 50534.; SCH[ÖNHERR] 1894. 75-77. p.) Címerében malomkerék látható, ezért feltehetően falusi parasztiparos családból származott.

Tankházi Bálint 1481. április 1. előtt—1484. március 14. (Bártfai Szabó 1938. 1078., 1080. sz.; KOVACHICH 1799. 195. p.) A tulajdonképpeni első adat azonban csak 1481. június 11. MÓL Fkgy., Üchtritz-Amadé es. It. Lad. 11. f. 1. nr. 977. [MÓL DF 285996.]; az előbbi adat szerint az akkor már halott Piber helyettese volt az oklevélben leírt eset megtörténtekor. Még elődje idején kormányzóként kezelte az apáti szék üresedésekor a tihanyi apátság javait (P X. 675. p.). Nagylucsei Orbán kincstartóval közösen szerez birtokokat (MÓL DL 88759.). Úgy látszik, hogy kisnemes származású volt. Birtokaira: MÓL DL 45362.

Ráskai Balázs 1484. június 13-1492. május 23. (Észt. kpt. m. lt. Lad. 35. fasc. 2. nr. 12. [MÓL DF 236898.]; MÓL DL 19844.). Középnemesi származású. Az udvarbíróság mellett: somogyi (1485: Észt. kpt. m. lt. Lad. 28. fasc. 2. nr. 2.), szabolcsi (1487: MÓL DL 56213., 56216. stb.) és beregi főispán (1490: Zichy XI. 529-31. p.). Budai vámagy is 1490-től 1505-ig (MOE Mátyás IV. 177-78. p.; MÓL DL 82227.); 1492-től főkamarás, 1499-től tárnokmester (FÓGEL 1913. 57. p. stb.).

Bánosai András deák 1493. december 22-1498. június 5. (MÓL Ft. Garamszentbenedeki kvt. orsz. lt. fasc. 102. nr. 54. Vö. még MÓL DL 56264., HO IV. 441. p.) Tekintélyes középbirtokos nemes, 1494-95-ben 237 jobbágyporta birtokosa. (ACSÁDY 1894. 32. p.)

BaracsiMátyás 1513. július 28-1521. február 25. (GYÁRFÁS 1870-85. III. 732.; Uo. 754—756. p. Valószínűleg középnemes, 1521-től mint vránai perjel a bárók közé tartozik (vö. például REISZIG 1911.376., 400. p.).

Bornemissza János 1525. február 3—1526. február 23. (FRAKNÓI 1877. 70. p.; MÓL DL 47649.). Megjegyezzük, hogy egy 1526. augusztus 17-i oklevél bár nem említi provizorként, mégis provizori funkcióban állónak mutatja, így tehát feltételezhetjük,