Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - A budai vár udvarbírói hivatala (1458–1541). Kísérlet az országos és a királyi jövedelmek szétválasztására
A budai vár udvarbírói hivatala (1458-1541) 257 befolyást gyakorol. Ráskai különben viszonylag nagyobb jövedelmet tudott elérni utódainál, mert - mint láttuk - a Szilágyi-féle javakat is kormányozta, továbbá Mátyás az ő provizoratusa idején ritkán tartózkodott Budán.122 Csak igen bizonytalan becsléssel tudjuk meghatározni a provizoratushoz tartozó birtokok jövedelmét. Van ugyan egy velencei követjelentés 1516-ból, amely Mátyás korára visszatekintőén a királyi uradalmak jövedelmét 50 000 dukátban határozza meg azzal, hogy jelenleg az uralkodónak egyáltalán nincs bevétele az uradalmakból, mert el vannak idegenítve. Sajnos, azonban az adat összegszerű hitelességét egyáltalán nem lehet igazolni.123 Szilágyi Erzsébet annak idején a Hunyadi birtokokon nagyarányú állattenyésztést folytatott, és telepítésekkel is igyekezett a birtokok jövedelmét fokozni.124 Azt persze nem tudjuk, hogy az udvarbíró alá tartozó királyi birtokokon is így gazdálkodtak volna, vagy pedig a király anyja halála után követték-e példáját a tőle átvett uradalmakon. A 15. század második felében a magyar mezőgazdaságban egyre inkább előtérbe lépett a feudális földjáradék pénzformája, a munkajáradék kevés szerepet játszott, de a terményjáradékkal szemben is előtört a pénz.125 Hogy mutatkozott meg ez a jelenség a királyi birtokokon? A kunok cenzust, illetve rendkívüli adót, tehát pénzjáradékot (ezenfelül terményjáradékot is) fizettek. Ugyancsak pénzjáradék volt a jász tegezpénz. A szőlők után egyes királyi birtokokon borkilencedet szedtek.126 Egyéb egykorú adatot sajnos nem tudunk idézni. Egy száz évvel későbbi forrásban azonban összeírják a budai és visegrádi várhoz tartozó koronajavakat. Egy faluban, Tökön, ekkor még emlékeztek a magyar királyok idejében fennállt földesúri terhekre: évente adtak 25 Ft-ot (azaz cenzust), két szőnyeget és hetente a király konyhájára egy szekér fát.127 A cenzust, akár a jászkunok, nem telkenként, hanem egy összegben fizették. A fa adása azért érdekes, mert a számadásokban favásárlásra valóban nincs nyom, az udvartartás tüzelőszükségletét tehát fedezte az uradalom. Buda és Visegrád közti királyi birtokok zöme erdővel volt borítva, amit más adatok teljes mértéken alátámasztanak.128 Tekintélyes kiadástól menekült meg így az udvartartás. Ugyancsak a provizoratus fedezhette az udvartartás halszükségletét, ami szintén jelentős tétel volt, hiszen hetente két nap nem ettek húst.129 A halakat részben a királyi halászok szállí122 1484. április 24-október 1; 1485. november 13; 1485. december 24-1486. május 11; június 8-10; június 25—július 6; december 13-18; 1487-ben állítólag kétszer, egy februári és egy novemberi napon (kétséges azonban, hogy nem a personalis praesentia bíróság Mátyás nevében kiadott oklevele alapján állítják-e?); 1488. december 20-1489 január 1; 1489. május 28-augusztus 29; szeptember 28-1490. január 8 (SEBESTYÉN é. n. 92-93 p ) Tehát kb. hat év alatt mindössze másfél év! 123 Sanuto III. 53. p. A követjelentés (Suriano volt a követ) minden jövedelemforrásnál magasabb összeget ad meg a többi forrásunknál. (Vö. CsÁNKI 1884. 11. p.) Ez is óvatosságra int Surcapóval szemben. 124 Elekes 1952.305-309. p. 125 PACH 1963. 55. p. 126 Kunok adózására: 1469: GYÁRFÁS 1870-85. 111 666. p.; 1473: uo. 672. p.; 1503: uo. 718-9. p ; KRING 1932. 170. p.; MOLNÁR 1949a. 262. p. (a kunok lesüllyedése). Terményjáradékkal is tartoztak azonban a kunok. Id. fenn 21. j., továbbá Szeretni 347. p., ahol a következőket olvashatjuk: a kunok „omni anno presentabant Regiestis (!) ad coquinam mille boues, decem milia modiis frugum, pisa sexaginta pintas, de butiro de formagio caseo duo milia propinabant ad arcem Buden, pro victu curie Regiestatis(l), et in preparatis in pecuniis duo milia florenorum omni amo..." Kilencedre: 1504: MOL DL 21370. 127 IVÁNYI 1905a. 383-384. p. 128 1468: MOL DL 16631.; 1507: MÓL Ft. Észt. kpt. m. lt. Lad. 33. fasc. 1. nr. 3. [MOL DF 236796 ] 129 KUBINYI 1964d.
