Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
A királyi székhely és a főváros - Buda, Magyarország középkori fővárosa
236 A királyi székhely és a főváros amint a városhoz közeledett, mindenkinek, férfinak és nőnek, fiatalnak és öregnek, valamennyi templom és kolostor teljes papságának körmenetben, a zászlókkal, szentséggel és égő gyertyákkal, tisztességesen öltözve eléje kell mennie. A bírónak és a tekintélyesebb polgároknak viszont eléje kell lovagolnia, „és kötelesek őt méltóan fogadni, és egészen a Várig (azaz a palotáig) kísérni, és ott vegyen tőle a városbíró alázatosan búcsút”.43 Mint láttuk, Beatrixtől, az új királynétól is a palota kapujánál vettek búcsút. A budai polgárság királyi bevonulásoknál játszott szerepe ugyanaz volt, mint más országok fővárosi polgárainak. Ezzel a közjogi szereppel függ össze valószínűleg, hogy a budai polgárok a székesfehérvári koronázásoknál is rendelkeztek jogokkal és kötelességekkel. A 15. század első felében keletkezett, már idézett Budai Jogkönyv 6. §-a előírja, hogy a király vagy a királyné koronázása alkalmával a városbíró több tanácsbelivel és tekintélyes polgárral, valamint kíséretükkel együtt utazzon Székesfehérvárra, és a koronázás idején ők őrizzék a koronázótemplom első kapuját. A koronázás után pedig kísérjék a királyt és a királynét a szállásukra.44 A Budai Jogkönyv elején ez tehát mint a budai polgárok kötelessége van megszabva. A budaiak kapuőrző szerepét azonban még egyszer, a 166. §-ban is megemlítik, mégpedig mint jogukat, igaz, valamivel rövidebb formában: „és a fehérvári Boldogasszony-templom első kapuját senki más se szállja meg, mint a budaiak, akik azt páncélosán őrizzék, amíg a koronázás be nem fejeződik”.45 46 A budaiak valóban gyakorolták is ezt a jogot, és hogy ez tényleges bizalmi feladat volt, igazolja a Beatrix királyné koronázásáról szóló leírás: „a budaiak elfoglalták és megszállták a templomkaput, mert az ő szabadságuk, hogy valakit beengedjenek-e vagy sem a koronázásra”.4<’ Azaz: a főváros (most már nyugodtan mondhatjuk annak) polgárai voltak a székesfehérvári koronázás biztonságáért a felelősök! Részben ezzel áll kapcsolatban a budai polgárság szerepe a királyi kivonulásoknál. Erre jóval kevesebb adat maradt fenn, lényegében csak Mátyás esküvőjével kapcsolatban értesülünk róla egy külföldi követségi jelentésből. A király ugyanis nagy kísérettel indult Budáról Székesfehérvárra felesége fogadására és megkoronázására. Érdekes a zsidók szerepe. A király parancsára belovagoltak a belső várba, élükön Mendellel, a zsidók prefektusával, aki a kútnál beszédet is mondott. A követjelentés részletesen ismerteti a 31 lovasból álló zsidó küldöttség díszes ruházatát, ezüstös hosszú kardjukat. Ezután ült az uralkodó a lovára, hogy kíséretével kilovagoljon a palotából a zsidók után, Székesfehérvár felé. Forrásunk szükségesnek látta megjegyezni, hogy a zsidók más úton mentek Fehérvárra. A királyi kíséretből megemlíti a díszesen öltözött főpapokat és főurakat, valamint itt voltak a „budai városi polgárok, akik szintén díszesen [voltak öltözve]. Néhányan bársonyban és selyemben, a többiek ékesen páncélban, valamennyien strucctollal. Mindannyian a király előtt vonultak ki a városból.”47 A koreográfia ekkor is érvényesült. A zsidók fogadták az érkező királyi párt legelőször, s most is ők távoztak elsőként a palotából. A budai polgárok helye a menetben nem világos, csak annyi biztos, hogy a kíséret az uralkodó előtt hagyta el Budát. A dísz43 MOLLAY 1959. 61. p. 44 Uo. 45 MOLLAY 1959. 119. p.: „Vnntcz an daß forderst Portál an vnßer frawen kirchen zu weisenpûrg soi nymant ynne haben, dÿe ofner, dÿ sullenn ÿn irem harnâsch hutten wncz das dÿ kronung verpracht wirt”. 46 BORSA 1943. 45. p.: „...darnach haben dy burger von ofen die kirchtur eingenommen vnd besetztt, wann sy die freyhaitt haben, wen Sy hinein zue der krönung lassen, oder nicht". 47 Borsa 1943.44-45. p. : „... die burger der stat zue ofen die auch köstlich waren, Ettllich in Samatt vnd Seyden die anndern köstlich in Harnasch, vnd all mit Strauss vedernn die tzugen all vor dem künig aus der Statt”.
