Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Gercse. Egy Buda melletti késő-középkori kisnemesi falu és lakói
Gercse 213 tudjuk, hogy testvérek, vagy osztályos atyafiak voltak-e, más birtokrészt is szereztek.25 Leány Péter 1515-1516 táján úgy látszik megosztozott rokonaival, hiszen 1516-ban már nem társbirtokosa Bálintnak és Albertnek, I 519-ben és 1521-ben pedig saját szőlőjét, illetve nemesi kúriáját említik.26 A falu egyik legtekintélyesebb családja lehetett a már 1460-ban említett Henci. Valószínűleg egy Henc keresztnevű őstől származtak le, nem zárható ki, hogy ősük Gercsébe beházasodott német lehetett. A család fiágon négy, leányágon öt generáción át mutatható ki. Az ismert Henciek az 1460 és 1469 közt említett Balázstól származtak le. Talán az ő leánya lehetett Csama Bálint első felesége, ahogy arról már volt szó. Elég későn, 1518 április 24-én említik néhai Balázs két fiát, a néhai Kelement és a néhai Benedeket, valamint Kelemen özvegyét, Margitot, és ezek három gyermekét, Orbánt, Apollóniát és Piroskát. (A két leány puella-nak, azaz kiskorúnak van említve.)27 Nem sokkal később, május 3-án, az adatok bővülnek. Kelemennek és Margitnak volt egy meghalt Gergely nevű fia is, néhai Benedeknek pedig a fia Miklós, valamint annak fia, Máté is szerepel.28 Egy év múlva, 1519. május 28-án Apollónia már domina-ként szerepelt, azaz közben férjhez ment, Piroska leány helyett pedig Klára szerepel. Feltehetően vagy ez, vagy a Piroska név elírás.2'1 Balázs fia Kelemen 1484-ben királyi emberként és szomszédként szerepelt, az 1518-ban már halottként említett Gergely nevű fia pedig 1502 és 1512 közt tanúként és nádori emberként található okleveleinkben. Családjáról nem tudunk semmit. Balázs másik fiára, Benedekre több adatunk nincs. A fenti adatok csak egy fiáról emlékeznek meg, Miklósról, aki 1484-ben nagybátyjával, Kelemennel együtt kijelölt királyi ember, és ahogy arra már utaltam, még 41 évig, 1525-ig fordul elő hasonló minőségben. 1502. július 4-én Felkeszi Szomori Alberttel együtt Pilis megye szolgabírója Gercsei Henci Miklósa,30 ami azért fontos, mert ennek a megyének nem volt ispánja, csak két szolgabírája.31 Ugyanebben az esztendőben, 1502. augusztus 22-én, tanúként azonban Leányfalusi Henci Miklósnak nevezik.32 Ez érthető, mivel 1519-ben Henci Miklós felesége, a nemes Ágota asszony fiával, Mátéval együtt elzálogosította 50 forintért leányfalusi birtokrészét.33 Miklós tehát Leányfaluról nősült, és egy ideig felesége ottani birtokrészén lakhatott. Volt azonban még egy leánya is, erről csak egy 1540-es oklevélből értesülünk. E szerint 1540-ben néhai nemes Cseh János óbudai háza és kúriája most özvegyéjé, néhai nemes Gercsei Henci Miklós leányáé, valamint fiáé, Lukácsé. Házukat még II. Ulászló mentette fel az adó alól, és nemesítette.34 Henci Miklós tehát leányát Óbudára adta férjhez, a leány nyilván azért nem fordul elő a gercsei forrásokban, mivel már korábban kiházasították, így nem rendelkezett ottani örökösödési joggal. Gercsén is élt ugyan egy Cseh János, akit 1465-ben említettek, azt azonban nem tudjuk, hogy rokona volt-e az óbudainak. Valószínűbb, hogy Henci Miklós leánya az óbudai vár valamely alkalmazottjához ment hozzá, aki azért kapott városi házára adómentességet. 25 1515. Uo. 332-333. p. 26 Uo. 476., 567-569. p 27 Uo. 457-458. p. 28 Uo. 469-469a. p 29 Uo. 498-499. p 30 SÜMEGHY 1928. 177. p. 31 Tringli 2001. 170-172. p. 32 MÓL DL 21130. 33 Prot. Búd. 482-483. p. 34 MÓL. Nemzeti Múzeum Törzsanyag, 1540. 04. 05.
