Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
158 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete ban épült.358 Csemeginek a Szentjakabfalva déli határára vonatkozó megállapításaiban igaza van, láttuk, hogy a malmok egy időben oda tartoztak. Vár azonban Szentjakabfalván sohasem volt, és a Malomtó környékén sem mutatható ki, Csemegi várelmélete tehát nem helytálló. Ugyanez a helyzet Zolnay elméletével, aki az ispotállyal igyekezett azonosítani: ez is ellentétben áll az okleveles adatokkal. Annyi bizonyos, hogy a Császármalom helyén (a mai Lukács fürdő területén) (34—35. ábra) már ekkor is malmoknak kellett lenniük, mégpedig a királyi malom és a káptalani malom jöhet csak szóba. (Utóbbi volt, miként láttuk a királyi vashámor, és talán akkor a királyi malommal is össze volt kötve.) A káptalani malomnak a Császármalommal való azonosítása ellen szól a Babochayval kötött szerződés, hiszen Babochaynak kőépületeket kellett itt emelnie. Ezek szerint a Császármalom vagy a királyi malommal azonos, és akkor ez is a 15. század végi hámorhoz tartozott, és akkor a káptalan malma a 18. század végi térképeken a Császármalom melletti malommal azonos, ebben az esetben az épület 15. századi; vagy pedig a török forrásoknak van igazuk, és ez esetben várszerű kiképzését akkor nyerte, amikor a meglevő középkori malmokat puskaporőrlő malommá alakították át a törökök. A Császármalom a török kor után is malom volt.359 Pontos építési idejét csak ásatások tudnák tisztázni. A malomper adatainak megértéséhez ismernünk kell a malomtechnikát is. Mi is a malom: „malomnak nevezünk minden olyan kerékműves szerkezetet, amely különböző anyagokat megőröl, azaz apróra zúz, tör, de olyanokat is, amelyek apró darabokat egybegyúrnak.”360 A vízimalmoknak két fő fajtájuk van, a kanalas és a kerekes malom. Az előbbinél a vízkerék tengelye függőleges, és egyszersmind a malomkövet is hajtja. A vízkereket a víz folyása forgatja. A kerekes malom lehet alul- és felülcsapó.361 Az alulcsapó malomnál már nem közös a tengely. A vízkerék tengelye vízszintes, a malomköveket hajtó szálvas függőleges, a kettőt dobszerkezet kapcsolja össze. A malomház a patakparton áll, a vízkerék tengelye innen nyílik ki a vízikereket tartva, melynek lapátját alulról éri a folyóvíz. Magyar nevén először 1369-ben említik.362 Számunkra a felülcsapó malom a legfontosabb, „amelyet nem a víz folyása, hanem esése hajt, hegyi patakokon áll. Ennél a vízkerékhez vagy árokban, vagy lejtős csatornán vezetik a vizet, amely a vízkerék alatt zuhanva alá, esésével, súlyával forgatja azt”. 1359-ben már oklevél említi magyarul: „felyulchapomolon”, egyben latinul is megmagyarázza értelmét.363 Ezt a leírást egybevetve a malomperek adataival, világos, hogy az összes hévízi malmok felülcsapók voltak. Ez érthető is; a víz viszonylag kevés, mégis sok malmot kellett hajtani. Az akkori viszonyokhoz képest komoly technikai felkészültséget igényelt a malmok üzemeltetése. Már maga a Malomtó létesítése is jelentős eredmény volt, ezzel sikerült elérni a vízszint magasan tartását. A malomkereket föld alatti ciszternákba helyezték el, és csatornákon át vezették a kerekekre a vizet. Ha a kerék előtti falat alacsonyabbra veszik, akkor a víz esése kisebb, és így a kerék las358 CSEMEGI 1942. 7. p. Csemegi a szentjakabfalvai adatokat Bártfai Szabótól vette, aki hibásan fordította le az oklevelet. (Óbudát cum suo castro et villis Sancti Jacobi ac Kelenfewlde így fordítja: „Óbuda vs. a szentjakabi és kelenföldi királyi várakkal.” Uo. 601. sz.) 359 Irodalmát ld. Budapest műemlékei II. 290-291. p. A malmok számát nem tudjuk megadni. Úgy látszik, a 16. sz. elején egy-egy óbudai apáca-, káptalani és királyi malom mellett két szigeti apácatulajdonban levő malom volt itt. A 16. század elején itt járt Pierre Choque valóban öt malmot említ. Marczali 1S77. 111. p. 360 Lambrecht 1915.10-11. p. 361 Uo. 30-31. p.; A magyarság néprajza 1. 45. p. 362 LAMBRECHT 1915. 32., 34. p.; Feldhaus 1931.290. sz. kép közli a Henad-féle Hortus deliciarum c. 1159-ből származó kódexből egy alulcsapó malom egykori ábrázolását. 363 Lambrecht 1915. 34. p.; Feldhaus 1931. 283. p. a Sachsenspiegel 13-14. századból származó képes példányaiban felismeri a felülcsapó, németül oberschlägig malmok ábrázolásait.
