Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
150 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete tak, különösen malmok terén.298 Nálunk is hasonló volt a helyzet.299 E vagyon ellenőrzésének igénye, de más egészségügyi és szociális szempontok is lassan, Európa-szerte arra bírták a polgárságot, hogy átvegye az ispotályok irányítását.300 Elsősorban a gazdasági ügyekben; továbbá gyakorolták a kegyúri jogot, beleszóltak az ispotály egyházi vezetőinek kijelölésébe, sőt gyakran teljesen szekularizálták.301 Mindez véleményünk szerint nemcsak a vagyon irányításával függött össze. Persze ez sem volt lényegtelen, hiszen az ispotály felügyeletével megbízott patrícius saját vagyonát növelhette. Komolyabb indítéknak érezzük az egészségügyi szempontokat (epidémiák esetén a betegek elkülönítése), valamint a szociális meggondolásokat, amelyek kívánatossá tették az ispotály feletti felügyelet megszerzését. A többnyire a város falain kívül elhelyezett ispotályok302 betegek és munkanélküliek gyülekezetei voltak. A városi patriciátus számára állandó veszélyt jelenthettek ezek az összetömörített munkanélküliek. A Szentlélek-rendi ispotályok a római rendfőnöktől függtek, és nem tartoztak a városi plébános ellenőrzése alá. Ez is sértette a tanács érdekeit, mivel a plébános a város kegyurasága alá tartozott. Talán nem véletlen, hogy a 16. század elején a bécsi rendház magistère, a páduai származású Filippo Torreano, aki egyben a magyar rendtartomány felettese is volt, prédikációiban Luthert megelőzve harcolt a búcsú és kép tisztelete ellen, úgyhogy 1510-ben a bécsi teológiai fakultás elé idézték. Bár végül visszavonni kényszerült eretnek tanait, később mégis felmentették állásától. Torreano, aki teológiai doktor, pápai paenitentiarius, a rendfőnök vikáriusa és a német, magyar és lengyel rendtartományok visitatora volt, nem valószínű, hogy a rend általános szellemével ellentétes nézeteket hirdetett volna. (A bécsi fakultással való első összeütközése idején épp rendi funkciói alapján vonta ki magát a támadások alól. Megjegyezzük, hogy a bécsi rendház nem tartozott az ottani városi tanács felügyelete alá!303 Az ispotályok vagyoni viszonyai adtak a városoknak indokot arra, hogy beavatkozzanak belső életükbe. Az ispotályos rendek zöme - és így a Szentlélek-rend is - eredetileg laikus közösségek voltak, amelynek tagjai egyaránt lehettek férfiak és nők, csak vállalniuk kellett a szegénygondozás és -ápolás feladatait. Rendházaikban csak egy vagy két pap lehetett az egyházi teendők ellátására, ők azonban nem avatkozhattak be az ispotály anyagi ügyeibe. Később egyre inkább az egyházi funkcióban lévők léptek előtérbe, és így eredeti feladatkörükkel kevésbé törődtek.304 Az ápolási feladatokat, a felebaráti szeretet gyakorlását eredetileg önként vállaló laikusok helyett egyre inkább olyan személyek léptek be a rendbe, akik a javadalmakat kívánták élvezni. Tudunk gazdag emberekről is, akik ispotályba költöztek.305 Az ispotályok hanyatlása már a 14. században elkezdődött. A bécsi Szentlélek-ispotály például 1345-ben teljesen eladósodott, úgyhogy az osztrák hercegnek mint kegyúmak kellett közbelépnie. Ekkor az ispotályban három pap és két laikus élt.306 Ugyanebben az időben - szinte alapítása után közvetlenül - következett be a felhévízi ispotály hanyatlása. Az ispotályra vonatkozó első három adatunk már 298 QuGSt WienII/2.691. p. A Wien és Schwechat folyókon álló malmok zöme a bécsi ispotályok birtokában volt. 299 A Szentlélek-ispotály malma Pazandukon volt: GÁRDONYI 1945a. 584. p. A magyarországi ispotályok birtokaira ld. PÁSZTOR 1940. 58. p. skk. 300 PÁSZTOR 1940. 51. p. skk.; SOMOGYI 1941. 64. p.; Feine 1954. 372. p. 301 Számos adatot gyűjtött erre PÁSZTOR 1940. és SOMOGYI 1941. 302 PLANITZ 1954. 243. p. 303 QuGSt Wien II/2. 935. p. 304 Somogyi 1941.38., 64. p. 305 PÁSZTOR 1940. 50-51. p. 306 QuGSt WienII/2. 938. p.
