Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 151 birtokelidegenítéseikről maradt fenn. Valószínűleg ez az anyagi romlás bírta rá és főleg adott módot a városi tanácsban ülő patríciusoknak az ispotály gazdasági ügyeinek kézbevételére. A 15. század közepétől, ha a Szentlélek-ispotály nevében eljárnak, nem említik már a konventet, hanem magát az ispotályt, vagy a szegényeket, vagy pedig a városi tanácsot. Somogyi ebből arra következtetett, hogy a konvent már megszűnt, az ispotály mestere már többnyire nem a rend tagja, lényegében pedig a városi megbízott, a gondnok irányítja.307 Ugyancsak Somogyi tisztázta a magyar ispotályok városi irányításának módját is. Hármas tagolódást találunk: felső fokon a városi önkormányzat hordozója a tanács, legalul az ispotály mestere mint a tényleges vezető, a kettő között az összekötő kapocs, és a tanács megbízottja a gondnok. E két utóbbi azonban gyakran azonos személy.308 Valóban, Budán is a tanács a legfelsőbb irányító, akinek megbízottja egy előkelő polgár mint gondnok, és alárendeltjük az ispotály egyházi vezetője. Somogyi fenti, Budával kapcsolatos megállapításai azonban nem egészen helyesek. Az ispotályra vonatkozó oklevelek ugyanis a megnevezésekben nem elég következetesek: különböző funkciót neveznek olykor azonos névvel. 1417-ben még Herricus fráter keresztes, tehát kétségkívül rendtag képviseli az ispotályt.309 1449. november 9-én Bertalan papot említik az ispotály rektoraként,310 aki ugyanezzel a megnevezéssel egy 1452. március 6-i oklevélben is szerepel, vele együtt azonban egy György nevű „procurator eiusdem ecclesie”.311 Véleményünk szerint ez a György a városi tanács képviselője, annál is inkább, mert néhány nappal előbb 1452. február 23-án említenek egy „Georgius Hainburgii dictus rector hospitalis ecclesie Sancti Spiritus”-t,312 pedig ekkor még Bertalan a rektor! A következő egyházi rektor Benedek pap, 1452. október 6-án és 1454. január 9-én említik.31’ 1475. március 3-án Theys Mátyás budai polgár,314 1483. július 31-én és 1484. január 14-én Jakab deák315 viseli az ispotály rektora címet, ők nyilvánvalóan a város által behelyezett gondnokok. 1494. szeptember 12-én az ispotály rektora Ewthwes Mátyás budai polgár, 1515-ben pedig egy tanúkihallgatás alkalmával Harber János budai bíró azt vallja, hogy atyja az ispotály provizora, azaz gondnoka volt.316 Somogyi az Eötvös-féle adatot használta fel az intézmény teljesen világi kézre jutásának bizonyítására, mert nem tudta, hogy Eötvös másik neve Harber volt, és így az 1515-ös adat is reá vonatkozik. Eötvös fia volt az említett Harber János, kinek vallomása világosan mutatja, hogy az 1494-ben Eötvössel kapcsolatban említett lektorságon a provizorátust, az ispotály gazdasági, nem pedig tényleges vezetését értették. Rektornak nevezték tehát egyaránt az ispotály egyházi fejét, és a tanácsi - Somogyi szavaival élve - gondnokot. Ugyanezt 307 Somogyi 1941. 40-41. p. 308 Uo. 68-70. p. 309 1417. április 27 : MÓL DL 10563. [BTOEIII/2.11. p.]; vö. 1417. július 9.: MÓL DL 10588. [BTOEII1/2. 15. p ] 310 MÓL DL 14310. 311 MÓL DL 14533. 312 MÓL DL 14517. 313 BÉKEFI 1891.414. p. Az utóbbi adatnál Benedeket mint „rector hospitalis beate Elizabeth vidue de superioribus calidis aquis Budensibus”-t említik ugyan (Zichy IX. 420. j -ben), de a Szenterzsébet-ispotály Alhcvízen volt. Vagy az ispotály titulusában, vagy helyében tévedett a jegyző, mivel ekkor a Szentlélek-ispotály rektora valóban Benedek, az adat csak rá vonatkozhat. 314 Észt. kpt. m. It. Lad. 67. fasc. 7. nr. 3. [MOL DF 238272 ] 315 MOL DL 18841., 18905. 316 MÓL DL 20213. Megjegyezzük, hogy BÁRTFAI SZABÓ 1938. 1182. sz. félreérti a szöveget. 1515. szeptember 24.: BÁRTFAI SZABÓ 1938. 1376. sz. Harber, más néven Eötvös Mátyás budai bíróra Id. KUBINYI 1957. 48. p. 169. j ; Kubinyi 1959a. 104. p.
