Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 143 volt jelentősége Hévizén. A felhévízi egyház tizedjoga egyedül a Nyulak szigeti apácák népeivel szemben nem érvényesült, akik pápai tizedmentességet élveztek.226 227 (Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy ezáltal a jobbágyok jártak jól: mindössze annyi történt, hogy a keresztesek helyett az apácák szedték be a tizedet.228) Exemptiójuk következtében a keresztesek szentszéki bíráskodást is folytathattak. Még plébánosok is gyakorolhatták a szentszéki bíráskodást,229 230 ha ilyen mentességet élveztek. Egész Hévíz területén kivétel nélkül mindenki a keresztesek szentszéki joghatósága alá tartozott: még a szigeti apácák is kénytelenek voltak elismerni, hogy jobbágyaik összes ügyeiben amelyek „ad censuram ecclesiasticam” tartoznak, a keresztesek illetékesek.2 0 Mindezt a jogkört a társaskáptalanná alakulás után a jogutód is átvette. A többnyire nem Felhévízen tartózkodó és országos ügyekben eljáró prépost vagy kormányzó helyett az egyházi joghatóságot a káptalan egyik tagja, mint helynök és szentszéki ügyhallgató gyakorolta.231 Ezekhez az egyházi jellegű jogokhoz járult a plébániai jogkör is. Már a keresztesek idejében is a konventi templom volt a település plébániája, helyesebben a plébániatemplom alakult át a konvent egyházává, megtartva eredeti jogkörét. így azután a keresztesek részesültek a plébániák szokott jövedelmeiben: az oblatiókban, stólákban stb.232 A káptalani korszakban a plébánosi tisztet az egyik kanonok töltötte be.233 A keresztesek, illetve később a káptalan egyházi joghatósága Felhévízen nemcsak saját jobbágyai felett érvényesült, és így egy átlagföldesúrnál nagyobb hatalommal és jövedelemmel rendelkezhetett. Földesuraságuk kialakulását is az egyházi joghatóságukból vezettük le, mert eddig még nem találtunk oly adatot, amely arra utalna, hogy a Szentháromság-egyházon kívül valami birtokadományban részesültek volna Felhévízen. Kezdetben még elég nagy számban találunk olyan adatokat, amelyek azt igazolják, hogy nem voltak egész Felhévíz birtokosai. A királyi népek például, amelyek az apácák birtokába kerültek, nem tartoztak alájuk. De szóltunk már a Kurszán nemzetség itt élő tagjairól is. A Kurszán nembeli Tamás fia Tamás 1295-ben szentjakabfalvai szőlőrészét eladta a hévízi konvent mint hiteleshely előtt. A konvent concivis nosternek nevezi, kifejezvén ezzel terjeszkedési igényét.234 Míg azonban a 13. század végéig több, a keresztesektől független szabad vagy másutt birtokos él Hévízen,235 addig a 14. századra úgy látszik, elérték, hogy leszámítva a révet, vásárteret, az apácák földjeit, továbbá a még ismertetendő malom- és fürdővidéket, földesuraságuk megszilárduljon a település felett. Legjobban egy 1319. évi oklevél igazolja ezt, amelyből egyébként megismerjük a hévízi lakosság földesúri szolgáltatásait is. Becsei Imre, Károly korának egyik főembere és nagy birtokszerzője 226 1304: Vasvári kpt. p. It. Fasc. C/I. 2. [ma valószínűleg: Faso. 100. nr. 2., MOL DF 262492., regesztája: KÓta 1997 44. sz.];Kumorovitz 1953.23. sz.; 1329: MonStrig III. 717-718. p.; 1331: Kumorovitz 1953.228. sz. 227 1316: MonStrig II. 722-723. p.; 1347: Uo. III. 622-624. p. 228 MÁLYUSZ 1953b. 322. p. 14. j. 229 GÁRDONYI 1933. 163. p. skk. A szentszékek jogkörére ld. uo. 176. p. skk. 230 1277. április 26.: BTOE 1. 163-164. p. Ld. még a 227. j-ben idézett 1347-es oklevelet. 231 1537-ben Ferenc pesti plébános és epiphaniai püspök viselte ezt a tisztséget: „necnon canonicus ac vicarius in spiritualibus generalis auditor causarum in ecclesia sanctissimae Trinitatis in suburbio civitatis Budensis ad Thermas superiores fundata.” NÉMETHY 1887. 84-85. p. 232 Feine 1954.357. p. 233 16. sz. eleje: „magistro Clementi canonico et plebano ecclesie sancte Trinitatis de suburbio castri Budensis”, MÓL Ft, Nyási íkv. 69. b. 234 BTOE I. 298-299. p. 235 Ld. a 65. j.-et.
