Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
124 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete A Magdolna- és Péter-templom és a Mária-templom között már Benedek és Fülöp esztergomi érsek idején, azaz 1254 és 1272 között joghatósági perek folytak.77 Ugyancsak említi a két egyházat, bár titulus nélkül egy 1269. évi oklevél, amelyben IV. Béla király a Jakab-egyházat és a Mária-egyházat kápolnáival együtt visszaadta a veszprémi püspöknek. Ez a „kápolnák” kifejezés csak a Magdolna- és Péter-templomokra vonatkozhat. Ha tehát Buda alapítása után, amikor a németek kisajátították a régi egyházat, a külvárosi magyarok lelki gondozására nyomban két új templomot kellett építeni, azt mutatja, hogy már nagyszámú lakosság élt a külvárosban (illetve a Szombathelyen). Tudjuk azonban, hogy a Várhegy területe még a 14. században sem volt teljesen betelepítve.78 Ha a külvárosi lakosság Buda alapítása után költözött volna a városba, akkor kézenfekvőbb lett volna, hogy a védhetőbb Várba települjenek. Nem ez történt, tehát a külvárosi lakosságnak már előbb itt kellett élnie. Ezt az is igazolja, hogy már a 13. században előkelő polgárokat találunk a külvárosban, akik ha nem laktak volna itt már régebben, nyilván a Várba költöztek volna.7'’ A jelek szerint a későbbi Szent Péter külváros megelőzte a budai városalapítást. Területe a Várhegytől északkeleti irányban a Dunáig terjedt, északi határa pedig egybeesett a 15. századi városfallal, a korábbi plébániahatárral. Ez a határ volt azonban Felhévíz déli határa is, és mivel a budai terület eredetileg Felhévízhez tartozott, kézenfekvő az a feltevés, hogy a későbbi külváros összefüggött a hévízi településsel. A földesúr mind Hévízen, mind pedig a későbbi külvárosban a király és a királyné volt, a birtokrészeik egymással elkeveredtek.80 Társadalmi állapot 77 1352. július 31-én pápai oklevélben olvassuk, hogy a budai Mária-egyház plébánosa hivatkozott arra a perre, amelyet néhai Benedek esztergomi érsek előtt folytattak Cristian az akkori plébános és a külvárosi hospesek a Magdolna- és Péter-kápolnák ügyében (MonVesp II. 383-384. p.). Ladomér érsek viszont (aki 1298-ban halt meg) egy keltezetlen oklevélben említi elődeinek Benedek és Fülöp érsekeknek a Mária- és Magdolna-templomok viszályában kiadott okleveleit (BTOE1.326. p.). E korban két Benedek érsekről tudunk. Az első 1254. február 25. és 1261. július 2. után között, a második 1274. március és 1276. december között szerepelt érsekként. Fülöp az előbbi Benedek utóda volt, 1262. január 11-től 1272. december 18-ig vannak rá okleveleink (MonStrig 1. XXXVIII., XLI. p.; II. II. p.). A Ladomér levelében említett Benedek csak az előbbi lehet, hiszen az őt követő Fülöp előtt nevezi meg. Fel kell tételeznünk, hogy a Ladomér által idézett Benedek érseki oklevél azonos az 1352-ben említettel, annál is inkább, mert a másodszor említett Benedek csak választott érsek volt, aki nem kapta meg a jóváhagyást, erre pedig a pápai oklevél okvetlenül utalt volna. Azért kellett ezzel ilyen részletesen foglalkoznunk, mert Gárdonyi szerint (GÁRDONYI 1936.69. p.) az 1274-76. között az érseki széken ült Benedekről van szó, ugyanis Cristian plébánost, említik Margit 1276. évi szentté avatási jegyzőkönyvében. Ez nem rontja ugyan le elméletünk helyességét, hiszen Cristian elődjét nem ismerjük, és így lehetett már 1261 előtt is budai plébános. Azonban az adat szerint nem is kellett feltétlenül 1276-ban életben lennie, mert egy elmúlt eseménnyel kapcsolatban hivatkoznak rá. Gárdonyi továbbá alapos indoklás nélkül elveti az 1352-es oklevélnek a Szent Péter-templomra vonatkozó részét, szerinte ezt csak a budai plébános szúratta be az oklevélbe. Ezt azonban nem tartjuk valószínűnek. A budai plébános nem tulajdoníthatott olyan szavakat Benedek érsek oklevelének, amelyek abban nem szerepeltek, hiszen ezzel összes saját jogigényét lejárathatta volna, mert a Szentszék előtti tárgyaláson az ellenfél joggal hivatkozhatott volna arra, hogy a templom akkor még fel sem épült, tehát a felperes hamisított. A perben az eredeti oklevelet pedig be kellett mutatni. A Péter-templom és a Mária-templom közötti perre egyébként egy fennmaradt oklevél is hivatkozik: 1301: MonStrig II. 501. p. 78 1269. október 3.: BTOE I. 106. p. A Várhegy be nem települtségét tisztázza Lócsy E. folyamatban levő kutatása is, aki kimutatja, hogy pl., a mai Országház és a középkori Olasz utca csak a 14. század folyamán épült be. Szíves közlését ezúttal is köszönöm. 79 1 290: András mester, Ivánka cornes veje, a budai vár suburbiumának polgára. BTOE 1.263. p. (Persze lehet az is, hogy csak az olcsóbb telekárak miatt költözött ide.) 80 A később Budához tartozó terület királynéiságára Id. KUBINYI 1962. Hévizén az apácák palotája mellett (amely a korábbi királyi kúria volt) még a 14. században is királynéi föld terült el. 1332. június 20.: AO II. 606. p. Később ez is az apácák birtokába jutott. (1337. március 6.: uo. III. 325. p.)
