Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése 125 szerint egyrészt Gézavásárra költöző hospesek, másrészt conditionariusok lehettek.81 A korai település egységéta 17-18. századi térképek is igazolják.82 A jelentősebb vízivárosi útvonalaknak ugyanis megvan a folytatásuk észak felé Felhévíz területén, és a barokk kori Landstrasse városrész (a középkori Felhévíz utóda) háromszög alakban elnyúló települése mintegy kiegészítője a Vízivárosnak (23. ábra). Feltevésünket az is erősíti, hogy a Vízivárosban a mai Florvát utcától nyugatra eső városrész élesen elválik a Horvát utca és a Duna közötti területtől. Ez utóbbi tartozott a középkorban a Szent Péter mártír-templom plébániájához, míg az előbbi, a Taschental, a Magdolna-templomtól függött.83 Ha szintvonalas térkép alapján rekonstruáljuk Felhévíz és a Víziváros domborzatát, kiderül, hogy a mai Römer Flóris utca helyén egy árok húzódik a Duna irányába, amely a Feketesas utcán keresztül éri el a Bem térnél a Dunát (24. ábra). Ezt az árokirányt a régi térképek szerint már igen korán útnak használták. Egy másik árok a mai Vízivárosban a Varsányi Irén utca vonulatát követi, és ér el a Dunához.84 A két mélyedés közötti hát nagyjából követi a Bem József utca irányát, azaz a középkori városfalat. Ezek szerint Hévizet a Szent Péter külvárostól természetes határ zárta volna el. Ez igaz, azonban elgondolkoztató, hogy a városfal hévízi oldalán állott valahol a Duna közelében a király hévízi kúriája, körülvéve conditionariusok házaival.85 A királyi kúria valószínűleg a hátság legmagasabb pontján állott, és nem véletlen, hogy a Bem József utcát már a 18. században Königsberg Gassénak nevezték86 (25-26. ábra). A hát tetején álló kúria és a körülötte lévő conditionariusi házak mellett, a Feketesas utcai mélyedés torkolatánál jött létre a vásár, amely eredetileg a mai vízivárosi Fő utca felé is kiterjedt. Még a 18. században is itt, a városfal két oldalán tartották a Fő utcában Buda vásárait (27. ábra), ugyancsak igazolható, hogy eredetileg - leszámítva a királyi kúriát és környező épületeit-, a városfal mindkét oldala közvetlenül üresen maradt, nyilván azért, hogy a kúria uralhassa a környéket.87 A beépítetlenséget pedig a városfal építése után védelmi okokból tartották fenn. Hihetetlen lenne, hogy a kúriától északra település legyen, délre 81 Hévízen pl. hajóval szolgáló királyi libertinusokat, félfertófizetöket és vinidator conditionariusokat adományoz a király, ill. a királyné az apácáknak. Ld. alább. A hospesek viszonylag elég jelentős szabadságokkal rendelkeztek, vö. Lederer 1928. 21. p. skk. A hospesek terragiumot fizettek a földtulajdonosnak, ahogy ezt a hévízi keresztesek birtokába jutott területen látjuk: „terragium et omnes proventus consuetos, quos quilibet hospitum de Calidis Aquis” köteles adni a kereszteseknek. 1286: BTOE I. 227. p. Vö. uo. 226. p. 82 Ilyen térkép pl. a De la Vigne-féle 1686-ból, és különösen jól használható egy 1777. január 25-i: MÓL Htt. Lt. Act. Oec. Lad. A. 33-60. 83 Ld. alább részletesen. 84 Horusitzky 1939. térképmelléklete alapján. Seitl Kornél főmérnöknek köszönöm a domborzat értelmezését. 85 Láttuk fenn, hogy az apácák hévízi birtokai a Duna és a budai városfal szögletében terültek el, itt voltak a 13. században nekik adományozott conditionariustelkek. 15. századi adatokból tudjuk, hogy közöttük épült „Béla király kúriája”. 1432. április 25.: MÓL DL 12452. [BTOE III/2. 177-178. p ] (Az adatot Gerevich Lászlónak köszönjük.) IV. Béla valóban tartózkodott Felhévízen, hiszen keltez innen oklevelet is. (1246. január 10.: RegArp 1. 827. sz.) Azokban az oklevelekben, amelyek a 13. század második felében felsorolják az apácák birtokait, is szerepel hévízi palatiumuk, ill. palatiumjaik. 1288. június 5.: BTOE 1. 241. p.; 1289. április 26.: uo. 246. p. 86 Ld. pl. Föv. Lt. B. III. 7. sz. [BFL XV. 16.a. 207/39 ] Ezen a térképen a mai Bem József u. végénél egy üres telket „Königsberg”-nek neveznek, az utca elnevezését erről nyerte. A telek ott van, ahol a középkori kúria állott az oklevelek szerint. 87 A mai Vízivárosban a mai Gyorskocsis utca a 18. századi térképek tanúsága szerint sem volt kiépítve a városfalig, valószínűleg azért, mert eredetileg ott egy üres térségbe torkollott, a későbbi beépítés idején pedig már megvolt a városfal, és így a beépítés már ahhoz igazodott. A térképeken kívül erre a véleményre jutott Nagy Lajos barátom is, aki a 17. század végi Zaiger alapján rekonstruálta a Víziváros beépítettségét. Szíves közlését ezúton is köszönöm. (De la Vigne-térkép, továbbá Fov. Lt. B. IV. 13. [BFL XV. 16.a. 207/39.] és MOL HTT. It. Act. Oec. Lad. A. - 33-60.)
