Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
116 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete melegvízforrások törtek elő.5 Nem sokkal délre ettől a Duna völgye kiszélesedik, de itt ér le a Dunához az a völgy is, amely a budai Várhegyet elválasztja a Rózsadombtól és vidékétől. A környező dombok és keletről a Duna által védett területen alakult ki a középkori Felhévíz, ott, ahol egyébként a kelet-nyugati és észak-déli irányú útvonalak természetes metszőpontját is találjuk. Már a római korban is lakott terület volt. Számos római sírt találtak itt,6 s a hegy és a Duna között erre vezetett a római út is.7 Feltehető tehát, hogy egyrészt a természeti adottságok, másrészt a római örökség következtében ez a vidék már a honfoglalás idején betelepült. Sajnos ezt nem tudjuk igazolni. Anonymus szövege arra látszik ugyan utalni, hogy Felhévíz ekkor már valóban megvolt. Szerinte ugyanis, amikor Árpád magyarjai átkeltek a megyeri réven, a Duna mellett ütöttek tábort egészen Felhévízig.8 Még egyszer említi Hévízt, amikor Óbuda helyét határozza meg. Attila városa, Buduuar vagy Ecilburgu a Duna mellett a hévizek felett épült fel (super calidas aquas)9 Anonymus azonban, Szilágyi Loránd feltevése szerint a 12—13. század fordulóján élt,10 kérdéses tehát, hogy van-e jogunk adatát a honfoglalás korára visszavonatkoztatni. Különös ugyanis, hogy krónikáink, amelyek pedig az elveszett 11. századi Gesta szövegét őrizték meg,11 nem tudnak a felhévízi táborozásról, és Hévíz nevét sem említik.12 Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a krónika szövegek tanúsága szerint a szerző vagy átdolgozó igen jól ismerte Budát és környékét,13 mégsem ír Hévízről, csak arra a következtetésre juthatunk, hogy az ősgesta valóban nem tudott róla, és így történetírásunkban Anonymus említi először. Ez tehát csak azt bizonyítja, hogy Felhévíz a 12. században már létezett. Feltevésünket egy 1148-ból származó oklevél alátámasztja, és néhány új szemponttal egészíti ki. Ebben az oklevélben II. Géza király ugyanis elmondja, hogy László király a budai 5 Uo. 7-12. p. 6 Kaba 1959. 160. p. 4. j.-ben található összeállítás 4., 92., 103-105. sz. Sot a mai Bem tér déli részén, épp ott, ahol, mint látni fogjuk, a felhévízi királyi palotát tételezzük fel, római tábor is állott. (Budapest műemlékei. II. 157. p.) A tábor lehet, hogy délebbre, a mai Víziváros északi felére is kiterjedt, ugyanis Kaba Melinda erre római épületeket ásott ki. (Szíves közlését ezúttal is köszönöm.) Feltehető, hogy a középkorban a királyi kúriát római romok felhasználásával építették fel, sőt amennyiben a római tábor valóban kiterjedt a Bem térre, és a Víziváros északi felére is, ez is valószínűvé teszi azt az alábbi feltevésünket, hogy Felhévíz eredetileg egységes települést alkotott Buda későbbi külvárosával. Római maradványokra utal Felhévízen az is, hogy a középkor végén még több helyen szabadon állottak római sírkövek. így a keresztesek Szentháromság-temploma előtt volt egy sírkő, melyen a nimfákhoz intézett dedikáció volt olvasható. Ez talán fürdőre utal, és így talán a Császárfürdő római kori ősénél lehetett eredetileg. (CIL III. 3488. sz.) A Malomtó falában is láttak még a középkor végén másodlagosan befalazott római sírkövet (uo. 3513. sz.) 7 GEREVICH 1950. 130. p. 8 „Transito Danubio castra metati sunt iuxta Danubium usque ad Aquas Calidas Superiores.” Anonymus 46. c. (SRH I. 94. p.) Hogy az „ad Aquas Calidas Superiores” kifejezés valóban Budafelhévizet jelenti, azt utoljára Révhelyi E. bizonyította be részletesen: RÉVHELYI 1936. 42-43. p. Szerinte azonban Anonymus megyeri réve nem a későbbi megyeri, hanem a pesti révvel azonos, uo. 41. p. Ezzel szemben Györffy György szerint Anonymus megyeri révén valóban az Óbuda feletti révet kell értenünk: GYÖRFFY 1959. 149-150. p. 9 Anonymus 1. c. (SRH I. 35. p.) 10 Szilágyi 1937. Újabban Csóka L. (CSÓKA 1962. 158. p.) újra a Jakubovich-Heilig-féle elméletet fogadva el Szilágyival szemben azt bizonygatja, hogy Anonymus II. és nem III. Béla jegyzője lett volna. Még ha feltevése helytálló lenne is, eredményeinket ez nem befolyásolja. 11 GERICS 1961. 68-70. p. 12 A 14. századi szerkesztés 9. caputja csak ennyit mond: „Huni super utres noctis in silentio in Sicambria Danubium transeuntes...” (SRH I. 259. p.) 13 Györffy 1948.125-177. p.
