Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - A király és a királyné kúriái a 13. századi Budán
108 Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete olyannyira, hogy még helyhezkötése is vitathatóvá vált.67 Ha tehát a százötven évvel később épült Zsigmond-féle palotából is alig került elő valami, akkor hogyan várhatjuk azt, hogy az alatta vagy mellette állott Árpád-kori kúriának in situ maradványai meglegyenek?68 Mint láttuk, Buda Vorburg-típusú város lévén, királyi kúriája a Várhegy déli részén az északi várossal egy időben épült, és közös védrendszer vette körül. A déli részben suburbium egyáltalán nem tételezhető fel, de a zsidó és ferences utca ittléte is a déli építkezést igazolja. A déli kúriát pedig egy 1354. évi oklevél alapján megkíséreltük lokalizálni is. De akkor mi volt a Kammerhof, a „király régi háza”? A Kammerhof és rendeltetése Miként említettük, Csánki érdeme volt, hogy a Kammerhofra vonatkozó okleveleket összeállította. Zolnay az ő adatai alapján vetette be a Kammerhof kérdését a tudományos köztudatba. Mi volt tehát a Kammerhof?69 Az épületet e néven először Vencel király koronázásával kapcsolatban említi a nálunk tévesen Hornecknek nevezett Gaaler Ottokár-féle verses krónika azzal, hogy itt lakik a király. Következő említései a 15. századból valók. A Jogkönyv a zsidók melletti (a mai Táncsics utcában levő újabb zsidóutca) régi kamaraudvar őrzéséről beszél, míg utoljára 1423-ban említik. Ekkor Ciliéi Hermann ír oklevelében egy Chammerhofnak nevezett házról, amely egykor Károly királyé volt, s melyet Lajos király a pálosoknak adományozott. A házhoz egy Márton tiszteletére szentelt kápolna és egy földdarab - ahol Lajos király anyja építkezetttartozott. Ezekből az adatokból igazolható, hogy az a királyi és királynéi kápolna, amelyet Erzsébet királyné, Lajos király anyja Szent Márton tiszteletére emelt, és amelyre 1349-ből van adatunk, ebben az épületben volt; továbbá az is, hogy az 1382-ben Nagy Lajos által a pálosoknak adományozott és 1416-ban néhai Szécsényi Frank háza mellett állott, antiqua domus regis-nek nevezett pálos ház a Kammerhoffal azonos.70 Az épület rendeltetésével kapcsolatban több elmélet küzd egymással. Zolnay, nyilván abból az elgondolásból kiindulva, hogy mivel hazánkban a pénzverés pénzverőkamarákban történt, tehát kamaraudvar csak pénzverdét jelenthet, pénzverőháznak tartja. Királyi ház elnevezéséből pedig arra következtet, hogy ez az épület volt 1382-ig a király szálláshelye.71 Gerevich László és Bártfai Szabó László a Kammerhofot egy 1338-as királyi rendeletben domus regalisnak, királyi háznak nevezett pénzbeváltó házakkal hozzák egyrészt kapcsolatba, másrészt rámutatnak arra, hogy a pénzverés és financiális igazgatás központja is: pénzverdében pe-67 Nagy 1955. 105. p. 68 Zolnay ugyan azt állítja, hogy 1354-ben Lajos király kúriája Buda városában volt (ZOLNAY 1961.26. p.), azonban az oklevél ezt nem mondja, (Ld. fenn 56. j.). A Szécsényi-féle házat helyezi csak az oklevél a városba, aminthogy az természetesen ott is volt. 69 Itt csak azokkal az adatokkal foglalkozunk, amelyek kétségtelenül a Kammerhofra vonatkoznak, és azt említik. Bár Zolnay ezeken kívül más okleveleket is felhoz, ezek kétségtelen biztonsággal nem azonosíthatók a Kammerhoffal. Ezért, amennyiben Zolnay az épület rendeltetésének bizonyítására nem használta fel őket, nem foglalkozunk velük. 70 Az adatokat ld. ZOLNAY 1952. 17-18. p.; ZOLNAY 1961. 25. p.; továbbá CSÁNKI é. n. Ottokár stájer verskrónikaíró állítólagos Horneck nevét már a múlt századi Seemüller megcáfolta. Azóta megtalálták családi nevét (aus der Gaal, vagy Gaaler) és tisztázták életrajzát. Vö. Kranzmayer 1950. 7-8., 10. p. 71 Zolnay 1952.17. p., zolnay 1961. 24. p.
