Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)

A város és népessége

(19) Magyarország - többnyire Erdély nélküli - telj es területét magában foglalj a. Tartalmi értelemben azonban az összes kiadványnak alig-alig több mint harmada, mindössze kilenc mű mondható teljesnek. Nyolc kiadvány csak a nagyobb helységekre vonatkozóan részletezi adatait, kettő (Vállas Antal, Jarosch, J. A.) mindössze az ábécé J, illetve G betűjéig jutott el, hat pedig csak az általunk vizsgált területre vonatkozik. Ez utóbbi regionális vonatkozású művek közül kettő egész Pest megyét (Ferenczy József, Galgóczy Károly), három a Buda környéki helységeket (Schams Ferenc 1822., Haeufler, J. V., Hunfalvy János), egy pedig a Duna melletti településeket (Kenessey Albert) ismerteti. A regionális művek valamennyien a tulajdonképpeni leíró statisztika kategóriájába tartoznak, bőséges szöveges leírás közepette közlik számszerű adataikat. Az országos műveknek viszont ezzel szemben csak fele esik ebbe a csoportba, a másik fele leírást lényegében nem adó adattár, sőt négy mű formája táblázatos. (Nem véletlen, hogy ezek túlnyomórészt az új műfajok első képviselői: egyikük bírósági, másikuk közegészségügyi adattár, a harmadik pedig a modem értelemben vett helységnévtár első megjelent példánya.) A művek 70 százaléka magyarországi kiadású (12 Pesten, 5 Budán, 1 Kassán jelent meg - egy kivételével mind 1848 előttiek), 30 százaléka pedig külföldön (5 Bécsben, l-l pedig Lipcsében és Olmützben). Együtt tekintve e jellemzőket, azt mondhatjuk, hogy a hazai művek többségükben két csoportra oszthatók. Nagyobb részük elsősorban szöveges leírást ad, kisebb részük táblázatos adattár. Többnyire inkább a tartalmi, mint a területi teljességet sikerül megközelíteniük. Ezzel szemben a külföldi kiadású művek leggyakoribb típusa a részleges (válogató) országos statisztika, legkedveltebb formája a tömör szöveges adattár. Nyilván olvasóközönségüknek nincs szüksége sem a nagyrészt ismeretlen helységekről szóló, bő 1ère eresztett leírásokra, sem a mindennapi adminisztrációs munkát elősegítő táblázatos formára. A közölt adatok többsége - akár szöveges, akár számszerű - elsősorban a népességre vonatkozik: mindig közlik a népesség számát, többnyire az uralkodó felekezeteket, esetenként szövegesen jelzik a legfontosabb emikumokat, néha pedig megadják a házak számát. Ritkábban előfordul utalás a lakosság státusára, a legfontosabb foglalkozásokra, de ezek kivételes esetektől eltekintve nem számszerűek. A fentieken túlmenően forrásaink rendszeresen közölnek közigazgatási-egyházigazgatási adatokat, megemlítik a fontosabb földbirtokoscsaládok nevét, egyes esetekben pedig megadják a településre jellemző speciális mezőgazdasági termény vagy ipari termék, vállalkozás, illetve létesítmény, közintézmény és egy-egy kiemelkedő látványosság (régészeti lelet, várrom, kastély, természetföldrajzi jelenség vagy képződmény) rövid leírását. Úgy gondoljuk, nem érdemes mind a 25 kiadványon egyenként részletesen végigmennünk - ez csak áttekinthetetlen és ugyanakkor semmitmondó adathalmazt eredményezne. Célszerűbbnek tűnik, ha forrásainkat a felhasználás, a praktikum felől közelítjük meg. Ez azt jelenti, hogy fel kell mérnünk, forrásműveink milyen adattípusokat milyen gyakorisággal közöltek, mikoriak ezek az adatok, és honnan vették őket a leíró statisztikák, végezetül tartalmilag és területileg mennyire megbízhatók - értve ezen a szükséges adatok meglétét és pontosságát. Nézzük meg tehát mindezt kicsit konkrétabban, adatszerűbben. A közölt adattípusok szerint vizsgálva forrásainkat (1-2. táblázat) azt látjuk, hogy a népességszám, valamint a közigazgatási beosztás az a két adattípus, amely szinte minden leíró statisztikában helyet kapott. Valamivel ritkábban - nagyjából az esetek felében - tüntetik fel forrásaink a lakosság felekezeti-etnikai hovatartozását, egyházigazgatási jogállását, a birtokos (földesúr) nevét, s megközelítően ugyanilyen arányban adnak rövidebb-hosszabb leírást a nevezetesebb látnivalókról, illetve a település legfontosabb gazdasági jellemzőiről. Lényegesen