Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
A város és népessége
matosságuk és nem utolsósorban rendkívül nagy tömegük miatt külön elemzés tárgyául kell szolgálniuk.3 A fenti tematikus körülhatárolásnak megfelelően ugyancí k kihagytuk feldolgozásunk köréből a rendszerint egy szerzőhöz nem köthető, viszont egy-' £/ célhoz, illetve egy-egy forráshoz kapcsolható speciális, nem leíró statisztikai jellegű hivE alos kiadványokat (népszámlálások, földadókataszterek, kereskedelmi, kamarai és adóügyi st .tisztikák, illetőleg a Statisztikai Hivatal szervezésében 1873-tól kiadott helységnévtár ik).4 Is ?m tárgyaltuk a korszakunkon kívül eső, 1910-ben megjelent, Borovszky Samu által szerkesztett Pest megye-monográfiát, illetve az 1930-as években megjelent városi adattárakat.5 Utóbbiak módszereikben - tegyük hozzá: anakromsztikusan - sok hasonlóságot mutatnak a 19. századi leíró statisztikákkal, adataikat azonban összeállítóik saját gyűjtés helyett túlnyomórészt a megjelent hivatalos statisztikai kiadványokból ollózták össze. Fő céljuk valójában üzleti jellegű volt, nem pontos és teljes körű adattár létrehozása.6 Kmagytuk feldolgozásunk köréből a megjelölt időhatáron belülre eső nem publikált, s ily módon a legutolsó időkig közhasználatba nem került kéziratokat, valamint az elsősorban csak földrajzi névanyagot tartalmazó összeállításokat, így a Pesty Frigyes-féle névgyűjteményt is. Kivételt mindössze a már említett 1855. évi közigazgatási beosztással tettünk, mégpedig két okból: egyrészt a szokásoktól eltérően népességi és területi adatokat is tartalmazott, másrészt, bár hivatalos kiadvány, és szerzői nem állapíthatók meg, összeállításának módszere - nem tudjuk, mi okból - a leíró statisztikákét követte. Nem számítva a későbbi kiadásokat, összesen tehát 25 olyan művet találtunk, amely megfelelt a fentebb megjelölt követelményeknek (lásd az I. fiiggeléket). Kereken háromnegyedük nem készítőik közvetve vagy közvetlenül különféle forrásokból összeszedett adatokból állították össze kiadványaikat. Az adatok egy része egyházi névtárakból, megyei összeírásokból származik, de az összeállítók használták helyenként az 1850-51., illetve 1857. évi népszámlálás hivatalos adatait, sőt saját becslésekkel is találkozunk. Ily módon természetesen e művek forrásértéke területenként-településenként eltérő. (Fentiek alapján úgy véljük, hogy a Központi Statisztikai Hivatal Dányi Dezső szerkesztésében megjelent Magyarország Községeinek és városainak népessége az 1850., 1857. és 1870. években (Az 1980. évi államigazgatási beosztás szerint) című kiadványa túlbecsüli az említett művek forrásértékét, amikor további ellenőrző adatok nélkül 1850., illetve 1857. évi településsoros népességi adatbázisként fogadja el őket.) 3 A korábbi művek differenciálatlan szemléletéből következik, hogy számottevő részükre több tudományterület -földrajz, néprajz, statisztika, demográfia - is saját kutatásai előfutáraként tekint. 4 A vizsgált területre vonatkozó, 1870 előtti adatokat tartalmazó legfontosabb adatforrások a következők: 1850/51. évi népszámlálás (Magyar Országos Levéltár, D 77. 1851 [No. 1901]); 1869. évi népszámlálás (Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, Kézirattár V. A. 21.). Megjegyzendő, hogy az ebben található adatok csak a háztartások (lakófelek), valamint a férfiak és nők számaival bővebbek az 1873. évi helységnévtár közlésénél; ideiglenes földadókataszter (közölve: Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme [a Helytartótanács rendeletéből kiadva]). A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kiadványai nem tartalmaznak területünkre vonatkozó községsoros adatokat, a területünkre vonatkozó 1857. évi népszámlálás településsoros adatai pedig jelenleg nem ismertek. Megjegyzendő viszont, hogy a kamara levéltári anyaga (Magyar Országos Levéltár, Z 192.) csakúgy, mint a Pest Megyei Levéltár adózással kapcsolatos iratai, tudomásunk szerint az írásunkat irányító szempontok szerint még nem lettek átvizsgálásra. 5 BOROVSZKY 1910.; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára; REXA 1932.; PERÉNYIJ 1934.; LADÁNYI 1937.; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye adattára; ZSEMLYE 1938.; LADÁNYI (szerk.) 1936.; UGRÓ 1932. 6 Pesty Frigyes gyűjtésében a földrajzi neveken túlmenően rendszeresen megtalálható az egyes helységek 19. század közepi földterületének művelési ági megoszlása, esetenként pedig a házak és a népesség száma is. A vizsgált területünket is felölelő részt 1984-ben adta közre a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár. A fővárosra vonatkozó adatokat megismétli a Budapest Történeti Múzeum párhuzamosan készült kiadványa: LÉTAY 1986.
